 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| subculturalgirl |
2008.02.23. 19:20 [#31] |
Na akkor te se úgy születtél, aki nem tudja elképzelni, milyen áldozatnak lenni. Mert az előző megjegyzésed úgy jött le, arra értettem, hogy "szerencsés vagy."
A szingliséghez annyit fűznék hozzá, egy barátnőm mondta egyszer, hogy az a nagy dolog, ha kapcsolaton belül őrzöd meg az autonómiádat. Kapcsolaton kívűl könnyű, mondta. Még ha ez utóbbi nem is igaz, nem szingliként azt mondom, a kapcsolat nem kell, hogy az addigi életed "beszűkítése" legyen.
És egyedül megoldani a dolgokat nem nőietlen! |
| | Előzmény: [#30 | hermes | 2008.02.23. 19:12] |
|
|
| hermes |
2008.02.23. 19:12 [#30] |
| well...Engem spec kib*szott az élet előszőr az otthonomból,aztán abból a bizonyos "biztos"kapcsolatból,aztán a megélhetésemből,és bizony egyedül(nem panasz,csak story)és botladozva indultam neki az útnak(+ egy kissé "magatartászavaros"gyerek...)volt vért izzadás,küzdés,meg minden ,de én azt mondom megérte.Rengeteget tanultam belőle,és ma már nem bánok semmit,nem szidom az apám(aki kidobott anyástul)sem a volt férjem(egyszerűen rosszul választottam)igaz meg is keményedtem kissé,de képessé váltam az önálló életre.Van aki azt mondja ez nőietlen meg ilyesmi ,mármint hogy mindent egyedül oldok meg.Viszont ami jó ebben a szinglis életmódban(tudom,tudom a feminista nem egyenlő a szinglivel)hogy azt engedek be az életembe akit,és amikor csak akarok.,és ha gáz a pali, szívfájdalom nélkül elküldhetem a búsba...(bocsi,de ez általában így történt...)valamint oda és akkor megyek amikor,és ahova akarok.Van időm "karrierezni"(:))sportolni,szabadidőmet tetszésem szerint kihasználni stb.Persze ezt hajlandó lennék beszűkíteni ha volna kiért,miért.Mind 1...A lényeg hogy nem szégyenlem a "szokásostól"igencsak eltérő jelenlegi életmódomat. |
| | Előzmény: [#25 | subculturalgirl | 2008.02.23. 18:42] |
|
|
| subculturalgirl |
2008.02.23. 19:09 [#29] |
| Na igen, de aki csak tájékozatlan, és amúgy érdeklődő, jóindulatú, azt persze, hogy jóval könnyebb megfogni, mint a már meglévő előítéleteket megváltoztatni. Pont, hogy a reménytelen eset az igazi kihívás! A rosszindulatú is átgondolja a dolgokat, ha érveiddel társaság előtt megszégyeníted. Persze nem árt, ha mások is melléd állnak, az igaz. (Sisterhood rulz) |
| | Előzmény: [#28 | juzsika | 2008.02.23. 19:01] |
|
|
| juzsika |
2008.02.23. 19:01 [#28] |
Általában kapható vagyok én is az értelmes vitára, és készséggel elismerem a túlkapásokat is. De az a konkrét eset csak megdöbbenteni tudott: olyan elemi primitívséggel álltak nekem (pl. ilyenek, hogy nekik kellett a fenenagy önállóság, akkor most neveljék a gyereket és dolgozzanak is, ne rinyáljanak, hogy milyen nehéz - a férfi meg természetesen vadászik ugyebár, mert a gyereknek anya kell), és ezt folyamatosan, hogy simán lefagytam. Próbálkoztam észérvekkel, de egyszerűen nem hatott. Szóval ott hiába akartam bármit is.
Úgyhogy tényleg csak olyanokkal "állok szóba" ilyen témában, akik valóban nyitottak. Ahogyan nem vagyok hajlandó vitatkozni olyannal mondjuk a dekonstrukcióról, aki csak hallott róla, de máris megvan a jó kis előítéletes véleménye az egészről. Lehet, hogy elefántcsonttorony, de belefáradtam abba, hogy rosszindulatú embereknek jóindulatúan magyarázgassak.
Habár néha azért mégis megpróbálom. :-) |
| | Előzmény: [#26 | subculturalgirl | 2008.02.23. 18:49] |
|
|
| subculturalgirl |
2008.02.23. 18:59 [#27] |
| Akkor te igazán szerencsés vagy. A legtöbben nem így születünk. Én menet közben tettem szert a mostani önbecsülésemre, és az út nehéz volt, mert magamra voltam utalva. Ezért tartom fontosnak, hogy a körülöttem levő sodródó nőket felébresszem, megpróbáljak nekik erőt adni. Volt már, hogy ismeretlen csaj megszólított a mosdóban, hogy a barátja aznap kérte meg a kezét, és, lehet, mert nem lelkendeztem eléggé, ahogy illik, pár perc leolvadt a mosoly és kibökte, hogy a fickó veri. Több alkalommal beszélgettünk, azt mondta, kezdettől fogva erőt érzett bennem. Legutóbb őszinte mosollyal újságolta, hogy a fickót kihajította. Az a baj sajnos, hogy nagyon sok nőből kibukik két-három pohár bor után, hogy alázza a pasija, netán veri. Ha látják, hogy te erős vagy, de nem nézed le őket, amiért ők MÉG nem azok, neked fogják elmondani, és talán pozitív példaként is eléjük állhastz. |
| | Előzmény: [#14 | hermes | 2008.02.23. 16:58] |
|
|
| subculturalgirl |
2008.02.23. 18:49 [#26] |
Engem is szoktak a feminizmussal kapcsolatos sztereotípiákkal szembesíteni, de én szívesen bonyolodom ilyen beszélgetésekbe, mert miután megcáfolod a közgondolkodásból eredő berögződéseket, egész értelmes, konstruktív beszélgetés alakulhat ki, nőkkel, férfiakkal egyaránt. Észérvekre sokan nyitottak, hidd el nekem. érdemes felvetni, beszélni róla -ha ijedtedben visszavonulsz, elhallgatsz, az ő elképzeléseiket erősíted.
|
| | Előzmény: [#6 | juzsika | 2008.02.23. 16:40] |
|
|
| subculturalgirl |
2008.02.23. 18:42 [#25] |
| Az biztos, talán általános emberi tulajdonság (ha van olyan), hogy sokan félnek változtatni, illetőleg nagyon durva dolognak kell történnie ahhoz, hogy mégis lépéseket tegyenek a szabadságuk felé. De pont egy pszichológus feladata lenne megértetni ezekkel a nőkkel, hogy érnek annyit, és képesek annyira, hogy akár maguk is ki tudják alakítani a kényelmes körülményeket, ha akarják, és az már csak az övék lesz. Nem? Az a baj fő oka szerintem, hogy nincs önbecsülésük, mert ha lenne, azt mondanák, hogy ezt a megaláztatást a kényelemért sem viselem el. De szerintem nem arról van szó, hogy a szép házhoz stb-hez annyira ragaszkodnak, hanem arról, hogy nem mernek lépni, úgy érzik, nem sokat érnek, bénák egyedül, stb. és ezért a házzal stb. vigasztalják magukat. Meg talán hozzájárul ehhez némi szerelem-mítosz is, nem, én legalábbis még ilyen kifogásokat szoktam hallani, hoyg "mit csináljak, szeretem." (hiába aláz, csal, ver, stb.) Az biztos, hogy az nem megoldás, ha lehülyézzük, a fejünket fogjuk, szidjuk, stb. ,de talán az se, ha csak bólogatunk, hümmögünk. Pozitív példát kell nyújtani szerintem, mesélni a saját meggyőződéseinkről, hogyan állunk ki mellettük, és mesélni más pozitív példákat. Az illető csajnak látnia is kell, tettekben, megnyilvánulásokban, nem csak szavakban, hogy igen, így is lehet. Ez bármi elővevésnél, prédikációnál többet használhat -ha csak nem sül el balul, és nem vált ki olyan reakciót, hogy "hát igen, te erős vagy, én meg nem." |
| | Előzmény: [#2 | hermes | 2008.02.23. 16:12] |
|
|
| hermes |
2008.02.23. 18:01 [#24] |
| Azért hallottam sikersztorit is.igaz nem közvetlen tapasznyalat,és volt akarar,igény a változásra,ezért a hölgy hajlandó volt egy kinezológushoz elmenni,éssikerült neki elválni "tyranusától".Sztem legtöbbször kell a segítség.Sztem a rossz kapcsolat is valami (ál)biztonságérzetet ad,és nem mer lépni az illető(most nem az említett "prosti"-król beszélek)sztem előszőr azt kéne megérteni a váltoást áhító,de érte semmit se tévőknek,hogy a "házasságuk"után is van élet,és biztonságot teremteni is lehet..ennek akadálya sokszor az önbizalom hiány(tomez már szinte közhelynek számít)ami kétségbeesett egyhelyben toporgásba torkollik. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
