 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| sophia |
2006.05.26. 23:44 [#72] |
hajaj. én nagyon nagyon nehezen kezelhető voltam, a nővérem a mai napig rémtörténeteket mesél rólam:) sokak szerint azért vagyok felnőttként végtelenül nyugodt, mert gyerekkoromba kitomboltam az egész életrevaló adagomat:)
a gyerekem 11 hónapos és már most ökölbeszorított kézzel vörös fejel üvölt és csapkodja a fejét a falba, ha akar valamit. ismerős.
szegény anyám. mostanában annyiszor megköszönöm neki magamban a gyerekkorom, meg a türelmét. most érzem át csak igazán. |
| | Előzmény: [#70 | flimo | 2006.05.26. 23:24] |
|
|
| sophia |
2006.05.26. 23:28 [#71] |
ne haragudj én nem szeretem az ilyen példákat, ezekkel a végtelenségig lehetne példálózni.
én azt gondolom, hogy egy szülő - aki felnőtt és sok-sok kilogrammal nehezebb gyermekénél és sokkal de sokkal erősebb nála -, ne üssön meg egy neki kiszolgáltatott helyzetben levő gyereket, aki mindenféle értelemben ki van szolgáltatva neki. mind anyagilag, mind érzelmileg stb. így világosabb? igyekeztem egyszerűen fogalmazni :) |
| | Előzmény: [#69 | flimo | 2006.05.26. 23:21] |
| flimo |
2006.05.26. 23:24 [#70] |
| Pedig sokszor nem ártana. Nem mindenki olyan könnyen kezelhető, mint saját bevallásod szerint te, akit soha nem ütöttek meg, mégis "ember lett", vagy hogy is írtad. |
| | Előzmény: [#66 | epoka | 2006.05.26. 22:54] |
| flimo |
2006.05.26. 23:21 [#69] |
| Ha ebben neked a lényeg a fizikai fölénnyel való visszaélés, akkor szerinted aközött sincs különbség, hogy egy rendőr leteper egy szökésben lévő gyilkost, vagy hogy egy banda kirabol egy idős nőt, majd jól megveri? Végülis mindkettő csak visszaélés a fizikai fölénnyel... |
| | Előzmény: [#60 | sophia | 2006.05.26. 21:42] |
| sophia |
2006.05.26. 23:10 [#68] |
ó így már értem. szóval mi vagyunk - én is, a nagy általánosságban és kizárólag sarkosan ( vagyhogy ) fogalmazók és gondolkodók, te pedig vagy oly szíves és differenciálod ill. megmutatod nekünk a valóságot.
köszi, én nem kértelek erre.
kicsit nagyképű a dolog...
neked ez a pszichés betegség-dolog nagyon bejön. gyakran analizálsz és küldesz mindenkit pszicológus/pszichiáterhez. miért is csak "pszichés betegségeben szenvedő anya" csapkodja reggelente a lányát?
hajaj, ha én majd meglegyintem a kamaszgyerekem, engem is legyintsen meg valaki, de jó alaposan... |
| | Előzmény: [#63 | veget | 2006.05.26. 22:36] |
| epoka |
2006.05.26. 22:54 [#66] |
ja. de azért nem minden pofon rettenetes. a szülő is ember. ettől függetlenül akkor se bántsák a gyereket.
ja, és hogy tanár, vagy más "nevelő" bántalmazza.... hát letörném a kezét!!!!!!!!!!!!!!!!!! |
| |
| polaris |
2006.05.26. 22:51 [#65] |
| a határait próbálgató kamaszt megütni sem nem pedagógikus, sem nem hasznos. még szemtelenebb lesz (vagy ellenkezöleg: bezárkózik), aztán amint teheti lelép. egy kamaszt már aligha lehet nevelni - amit a gyerek elsö 10 évében 'belefektettek' az hozza a gyümölcsét késöbb... |
| | Előzmény: [#64 | veget | 2006.05.26. 22:43] |
| veget |
2006.05.26. 22:43 [#64] |
Nekem egyébként az inkább gáz, hogy a hozzászólások többségében teljesen összemosódik az árnyalat a végletekkel, tehát ha valaki meglegyinti a fiát, mert az kamasz módra bepróbálkozik az anyjánál és csúnyán beszél vele - csak próbálgatja a határait pl. - az az eset teljesen összemosódik azzal, mint amikor egy pszichés betegségben szenvedő anya mondjuk minden reggel felképeli a lányát vagy pl. a gyerek rendszeresen csak az iskolában kap enni, mert különben elhanyagolják.
Pofon és pofon között azért van különbség, nem kell mindenért kihívni a GYIVI-t. |
| |
|
|
| veget |
2006.05.26. 22:36 [#63] |
Természetesen saját történet, az unokatestvéremmel esett meg. Nem érzi magát bántalmazottnak és örül, hogy nem esett ki az ablakon 13 évesen. (Soha többé nem ült ki az ablakba.)
Sajnálom ha kötekedésnek veszed, ez nyilván azért történhet meg, mert az általános és polarizált képet differenciálom a hozzászólásaimmal, amilyen egyébként a valóság is. |
| | Előzmény: [#62 | sophia | 2006.05.26. 22:23] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
