 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| Slithey |
2007.01.17. 17:56 [#34] |
| Úgy értem, privátban elküldöm a számát, aztán megkérdezed, hogy pl. szoknyát mennyiért csinál (biztos meg fogja kérdezni a fazonját és aszerint fog árat mondani). |
| |
|
|
| Slithey |
2007.01.17. 17:55 [#33] |
Varrónője válogatja. Nekem az egyik szegedi barátnőm pont az (most költözött a Diófához valahová, elmagyarázta, de még nem tudtam belőni, hogy pontosan melyik panel aljába), viszonylag ügyes, meg tehetséges, de őrült lassú, folyton a nyakára kell járni. Szóval valakinek ajánlottam, és nem voltak elégedettek vele. Nógatni kell, mint apai nagyanyámat, aki szintén az volt. :-)
De ha kell, megadom a számát.
Az én három toplistás színem a mélytürkiz, a lila és a pink. Nincs rangsor a három között, ez véletlenszerű. Több, mint 10 évig a lila volt az abszolút kedvencem. Most már kezdek enyhén kék-orientálódni, tehát a türkiz mellé még befér az ún. Mária-kék (mint amilyen árnyalatú Mária palástja a giccses szentképeken), illetve az a fajta nagyon világos citromsárga, amelyik teljesen hideg, enyhén púderes, szinte semmi aranyló tónusa nincs. |
| | Előzmény: [#32 | juzsika | 2007.01.17. 16:48] |
|
|
| juzsika |
2007.01.17. 16:48 [#32] |
Slithey, szerintem nincs abban semmi szégyellnivaló, ha valaki szereti ezt a színt. Magam inkább a barna, zöld (!), kék árnyalatait kedvelem inkább, kis halványsárga, meg persze fehér. Banánsárga és társai nem, inkább a pasztellszínek. Volt egy olyan korszak az életemben, amikor csak fehérben jártam. Még mielőtt valaki félreérti: nem menyasszonyt játszottam. Viszont édesanyám orvos, és talán ez nyújt némi magyarázatot, ha nem is teljesen kielégítőt. A mintás dolgoktól én is félek kicsit, habár ha nagyon diszkrét, akkor nincs gond. Szoknya- vagy nadrágkosztümöt viszont nem, nem és nem.
A szabás sem mindegy, ugyanis körte a formám, tehát a csípőm kicsit széles (hiába na, akkora csontokból állok, hogy az orvosok mindig megbámulnak; szerencsére összességében nem rossz az eredmény :)), úgyhogy azt is megnézem, ha ruhát veszek. A legnagyobb bajom viszont az, hogy néha heteket kell egy-egy szoknya vagy ruha után járnom. Ha borfesztivál van Szegeden, akkor gyorsan bevásárolok. Varrónőnél még nem próbálkoztam, nagyon drága? |
| | Előzmény: [#29 | Slithey | 2007.01.17. 10:39] |
|
|
| Slithey |
2007.01.17. 11:01 [#31] |
| Javítás: ezeket a beidegződéseket is külföldi példákkal lehetne oldani. |
| |
| Slithey |
2007.01.17. 11:01 [#30] |
| Kicsit önismétlek: szerintem ezen beidegződések feloldására is külföldi (a két szélsőség közötti félutas megoldásokat keresve) példákkal lehetne oldani. Az ilyen "előítéletek" kialakulásának egyik fő oka, hogy túl kicsi (és szegény, most az emberek túlnyomó többségének anyagi + öltözködési választási lehetőségeire gondolok) ez az ország. Ezért a megalkotott kategóriák / sztereotípiák is nagyon kevesen vannak, és nagyon egysíkúak. |
| | Előzmény: [#28 | hallohallo | 2007.01.17. 08:12] |
|
|
| Slithey |
2007.01.17. 10:39 [#29] |
| Én viszont, enyhén szégyenkezve bár, de be kell valljam: a három kedvenc színem közül az egyik. Érdekes ugyanakkor, hogy mikor 20 éve divatban volt, orrba-szájba hordtam, most viszont csak otthon, szabadidőruhaként. Egyébként fehérben, szürkében, feketében, kékben járok. (De kényelmes cuccokban, tehát a kinézetem enyhén szólva minden, csak nem hivatalos-ünnepélyes). És a mintás anyagoktól távol tartom magam. |
| | Előzmény: [#27 | juzsika | 2007.01.16. 22:52] |
|
|
| hallohallo |
2007.01.17. 08:12 [#28] |
hu, hát nekem csak egy - természetesen előítéletes :) - tapasztalatom van az öltözködéssel kapcsolatban.
régebben meg nemrég is, a volt munkám miatt, ismertem néhány művészt - más, jobb szót nem tudok - vagy nagyon kreatív embert, meg jó néhány másikat, akik nem voltak sem annyira kreatívak, sem igazán művészek, csak szerettek volna annak látszani. de valójában halál unalmas emberek voltak, viszont remek marketinget csináltak maguknak.
na ez utóbbiak mindig tyű de különleges ruhákban jártak. volt, aki szinte kizárólag erről tudott csak beszélni ("amikor ez meg ez volt, rajtam ilyen ruha volt, olyan cipővel, a hajamban meg izé"). az előbbiek meg, akik csodálatos dolgokat csináltak, totál átlagosan, sőt unalmasan néztek ki. vagy tojtak magasról arra, hogy mit vesznek fel, vagy megnézték azért, de nem tűntek ki semmivel.
az a baj, hogy elkönyveltem magamban, hogy akkor ez egy szabály, és időnként meglepetés ér. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
