 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 |
 |
| "mégmindignő" |
2005.08.22. 19:14 [#37] |
Hallohallo, tudod mit, én egyáltalán nem szeretnék olyan "kényelmesen" élni, nagyon is szeretem tudni, hogy konkrétan mi történik körülöttem, mi miért és hogyan van...(érdekes a nevemmel nekem is mindig baj van, olyannyira, hogy a minap kaptunk egy papírt a közös tulajdonra vonatkozóan, de csak a párom nevére, erre Ő nevetve mondta, "a Te nevedtől itt egyszerűen irtóznak, nem boldogulnak vele, nincs itt más egyébről szó"...)
Lily W, sosem a házastársak minősítik egymást a "papucs" kifejezéssel, inkább a kivülállók állapítják ezt meg. Természetesen az önállótlanságnak lehetnek mélyebb okai, de állítom, ha valaki akar, akár férfi, akár nő az illető, akaraterővel, kis odafigyeléssel, önneveléssel ki lehet kerülni a "papucs" kategóriába kerülést. |
| |
 |
 |
| hallohallo |
2005.08.22. 18:56 [#36] |
szerintem nem olyan nehéz az élete egy ilyen önállótlan, a "való élet"-ről, számlákról, adózásról nem sokat tudó embernek. sőt.
erre akkor jöttem rá, amikor a kedvesem egyszer megjegyezte, hogy biztos azért választ magának ilyen nőt sok pasi, mert azokkal könnyebb az élet. és akkor elgondolkoztam: lehet, hogy a nőci ráhagy mindent, de a pasi intézi a papírokat, rezsit, adózást, minden olyasmit, ami mondjuk nekem hetente legalább 3 órámat elveszi (mármint ügyintézés, telefonálás, levelezés, mérőórabejelentés, utánanézni és követni a változásokat, új rendeleteket), de csak akkor, ha mondjuk az elmü nem számláz félre, nem hoznak új adójogszabályokat, az önkormányzat helyesen írja le a nevemet, stb, ami persze teljesen valószínűtlen. szóval néha könnyebb lenne szépen hátradőlni, birkózzon meg ezzel valaki más. |
| | Előzmény: [#32 | LilyW | 2005.08.22. 13:39] |
 |
 |
| torokmonika |
2005.08.22. 14:59 [#33] |
| a papucsférj női megfelelője a feleség... szerintem legalábbis :))) |
| |
| LilyW |
2005.08.22. 13:39 [#32] |
| :-))még nem hallottam feleségről, aki azt mondta volna, h juhhé v. basszus, papucsférjem van, azaz leginkább a férfiak szokták így minősíteni egymást. Persze lehet, csak a saját környezetemben van így. A másik, ha olyan feleséget látok, mint akiről te írtál, jóboszorka, akkor az jut az eszembe, vajon miért ilyen önállótlan és miért van szüksége az irányításra, a függésre vkitől, legyen az akár a férje? És dühös-szomorú-értetlen vagyok ilyenkor:-( |
| |
 |
 |
| "mégmindignő" |
2005.08.22. 08:42 [#31] |
A "papucsférj" női megfelelője szerintem jellemezhető, de a kifejezést még nem találták ki.
Én társaságban vagy valamilyen hivatalos ügy intézésekor bizony találkoztam elég sok "papucsasszonnyal". Szerintem arról a nőtípusról van szó, akinek nincs egyetlen önálló gondolata és tette sem. Mindig mindenhol úgy viselkedik, hogy előtte várja a férjétől a jóváhagyást, a visszacsatolást. Pl. társaságban, ha ő beszél vagy őt kérdezik folyton így válaszol, "mi a férjemmel így gondoljuk, így szoktuk, vagy ugye drágám, jól mondom stb. vagy ha a férje valamiben dönt, valamit "kinyilatkoztat", csak bólogat, igenel és nincs hozzáfűznivalója, véleménye, "igen drágám, igazad van drágám" stb. Van egy ismerősünk a baráti társaságunkban, akinek hirtelen meghalt a férje, (középkorú asszony, tehát nem öreg és nem is hülye) az asszony azt sem tudta, hogy hogyan fizettték a rezsit, hogy kell egy csekket kitölteni, milyen egy bankkártya, hol tartják a pénzüket, mi a házadó vagy mondjuk az adóbevallás, hogy hívják a gyerek tanárát, és még sorolhatnám a végtelenségig, annyira ráhagyott mindent a férjére, hogy a férj hirtelen halálával egyszerűen nem értett a hétköznapi élethez sem, úgy kellett mások segítségével beletanulni...szerintem talán ilyesmi
(Nekem nagyon fontos a párom, hogy legyen mellettem egy társ, de egyáltalán nem azért, hogy bármiben helyettem döntsön és helyettem megtegyen bármit is, inkább azért, hogy szerethessem, hogy szeressen és egyáltalán így teljes az élet.) |
| |
 |
 |
|
|
|
|