 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
3
|
4
| »
|
| Reklámszatyor |
2006.05.13. 23:32 [#22] |
| Jó kis cikk, gratulálok. Nem mentem el, mégpedig pont Albert Györgyi miatt. Nem is értem, miért kellett meghívni, egyértelműen gyakorló alkoholista, aki a piálást a depresszióra, a depressziót a piálásra fogja. Bárdos Deák Ágit szivesen meghallgattam volna. |
| | Előzmény: [#6 | kecske | 2006.05.04. 15:59] |
| papprekky |
2006.05.11. 18:16 [#21] |
ja, és a mentalitásról:
most jöttem hellaszból, ahol konkrétan megválasztottak a mozgalom istenasszonyának, amiért megittam egyedül egy üveg ouzót meg egy liter édes vörösbort. meg sem szólaltam, nem énekeltem, nem táncoltam, nem szavaltam, csak vedeltem.
és pusztán ettől isten lettem.
előtte két napig előadtam kizsákmányolásról és miegymásról, amivel állítólag mélyen egyetértettek és tetszett nekik, a nevemet mégis ekkor jegyezték csak meg.
akkora presztízse van a piálásnak, hogy az vmi hihetetlen. így nem is csoda, hogy mennyien ebbe "romlanak bele" |
| |
|
|
| papprekky |
2006.05.11. 18:09 [#20] |
basszus, ez a rumos sztori nagggyon durva!
én még nemigen tudnék lemondani a piról. abszolút alkoholista vagyok, csak fura ritmusban: félévente pluszmínusz tíz nap rámjön a naggyondurva berúghatnék, és akkor aztán szétiszom magam. ez nem buli, ez csak a pia és én. illetve én, piával.
és mindig jönnek a szokásos, körök, emgbánás, szégyen, demégismuszály...
otthon meg lecsúszik néhány pohár bor, néhány deci rum egy kis szörppel, sok jéggel, sok citrommal...
bármit megiszom, amiben alkohol és cukor van.
ami megrémít azonban, az a nővérem.
ő de facto bármit megiszik, gimnazista korunkban úgy ittunk, hogy leültünk ketten egy asztalhoz, megittunk fejenként egy-egy üveg napóelon brendit, megettünk ketten egy üveg meggybefőttet és inddulhatott a buli.
ittunk sebbenzint is, az vcolt a legdurvább.
én ezt a részt kinőttem, ő viszont hetente kétszer csinálja, és tényleg azt hiszi, hogy ez csak bulizás.
nem eszik, gyomorfekélye van, és úgy ömlik bele a viszki ízesítésű szeszesital, ahogy én a bodzaszörpöt iszom.
az egész család ilyen: vannak durva függők és vannak szalonfüggők.
persze van aki nem iszik, vannak intrikusok, szipusok, cigisek, kajások...olyan tehetetlennek érzem magam, főként, mert még azt sem tudom biztosan hogy elég nagy-e a gond.
most hogy ezt elolvastam, kezdem úgy gondolni, tényleg elég nagy. |
| |
|
|
| ins omnia |
2006.05.09. 21:25 [#18] |
ott voltam az ominózus tűsarok-esten, és szerintem Albert Györgyi nem csinált magából hülyét. pontosan olyan volt, mint egy depresszív, alkoholbeteg ember.
a családomban van mindkettő, úgyhogy eléggé átérzem a helyzetet. hiteles és nagyonis drámai volt így ez az este, megrendezni sem lehetett volna jobban -- mondanám, és nem cinizmusból. sajnálom Albert Györgyit, és kívánom, hogy sikerüljön megoldania a problémáit, nem csak tüneti szinten. |
| |
| Stellamaris |
2006.05.08. 11:28 [#17] |
| Megnéztem A. Gy. mostani műsorát. Nemtom, épp be volt-e nyomva, mindenesetre elég ellenszenves volt, állandóan közbepofázott (hülyeségeket), Lévai Katalin szavába vágott. Még igen szelíd anyám is azt írta sms-ben: "lelövöm a.gy-t." :) És ő feministának tartja magát? Nem úgy tűnt. |
| |
|
|
| Praxol |
2006.05.06. 04:01 [#16] |
Bocs, a link helyesen:
http://ma.hu/page/cikk/aaa/0/146838/1
Literszámra nyakalták és vitték haza a jóféle rumot a pincében álló 300 literes hordóból egy ház felújításán dolgozó melósok, mígnem az itóka alján egy meztelen, összeaszalt holttestet találtak. (MTI)
A Szeged kertvárosában lévő régi házban egy 80 év körüli magányos hölgy lakott, akiről az a hír járta, hogy valaha nagyvilági életet élt a Karib térségben diplomata férjével, ám egyedül tért haza a mesés tengerentúlról azzal, hogy az ember meghalt.
Egy nap aztán a hölgy végelgyengülésben elhunyt, a házat pedig egy fiatal pár vette meg, és hozzálátott a felújításhoz. A munkások a pincében találtak egy rummal teli, 300 literes hordót, s szépen rájártak.
Jó fél év alatt elfogyott a sok rum, és szétszedték a hordót, mert annak az alján még kotyogott valami: meztelen holttestre bukkantak, amelyet a szesz tartósított. A boncolás megállapítása szerint az illető természetes halállal halt meg.
A vizsgálat kiderítette, hogy az elhunyt a ház egykori asszonyának diplomata ura, akit Jamaica partjainál ért a végzet. A holttest hivatalos hazahozatása azonban túl költséges és körülményes lett volna, ezért a találékony özvegy a kurrens jamaicai rummal teli hordóban, hajón csempészte haza az urát, aki azóta, vagyis legalább húsz éve nyugodott a hordóban.
Senki sem tudja, hogy a hölgy miért nem temette el később férjét, akit végül a szegedi köztemetőben helyezték végső nyugalomra. |
| |
|
|
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
3
|
4
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
