 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
1
|
2
|
3
| »
|
| emese |
2005.12.27. 21:07 [#25] |
kartal
nagyon veszelyes meg a te nevedet is megemliteni mert ugy megkapaszkodsz benne mint egy kis pok. Tudvan hogy ki vagy, mar evek ota olvastam toled, nem latom hogy hol van a nagy "tudas".Mindig csak onmagadra akarod vonzani a tarsalgast, es nem adsz semmit se a nagy "tudasodbol" Erzekeny vagy mint egy mimoza, es tul ehes a noi figyelemere. Ez nem lenne baj, de ugyanakkor ellenseges is vagy,kihivo, es nincsen semmi biztonsagos erzesem arrol hogy te mit is kepviselsz. te nem kepviseled a CSOPORTODAT, es senki se tud helyetted tudatossagodat emelni.
Halljuk mik a te szellemi termekeid? Halljuk a sokat emlegetett nagy tudasodat.
Milyen magiakat tudsz?
|
| |
|
|
| Ifju Kartal |
2005.12.23. 10:17 [#24] |
emese: latom, nem erted, hogy mirol beszeltem, pedig itt Magyarorszagon ez az alapmuveltseg resze.
De akkor vegyuk kicsit vegig a Biblia tortenelmet: Eredetileg letezett a T'nach, ami a heber iratok, vagyis az Oszovetseg, ezt 70 rabbi leforditotta ogorogre kulon-kulon, a legenda szerint mindannyian beture pontosan ugyanugy forditottak, ezt a forditast nevezik Szeptvagintanak. A Szeptvagintat Szent Jeromos forditotta le latinra, ez a Vulgata.
Meg mindig csak az Oszovetsegrol beszeltem, amiben szo sincs Jezusrol.
Ami az Ujszovetseget illeti: nyilt titok, hogy tobbszor is valtoztattak a szovegen.
Megkoszonnem, ha legalabb annyival megtisztelnel, hogyha nem erted, hogy mit irtam, akkor inkabb kerdezel, es nem probalsz kioktatni.
Ami a vizilo agyarat illeti, az itthoni szohasznalatban igy van.
Hidd el. :)
|
| |
|
|
| emese |
2005.12.15. 00:26 [#23] |
Polaris
Beszelgettem Diana Pasonnal aki egy eszaki tradiciok szerzoje(28 konyvert irt errol). Szerinte a Eszakon a Nap mint Istenno lett tisztelve Sunna neven. Ez Napot jelenetett, vagy vilagossagot. Akkor aztan lehet a 19 szazadban adtak a regi Istennonek mas nevet latinul.Lehet hogy a bibliabol vettek, mint kartal mondja.
De ami engem izgatott az hogy en lattam egy nagyon szep szobrot amit Juno Lucinanak hivtak.
Volt a kezeben ket faklya, az egyik felfele tartva a a masik pedig lefele. Ahogyan fent ugy lent.
Bezselgettunk hogy ez Nap Istenno vagy Hecate akinek az elet faklyak nagyon is dukalnak. Nalunk Hecet nek hivtak ezt az Istennot aki a masik vilagot es ezt a vilagot bevilagitja. De ez nem nap sugarat jelent hanem Eszmei vilagossagot. Belso megvilagositast.
Ua Zit a nagy Egyiptomi istenno mint vizilo meg maradt, es minden Farao szuletesen jelen volt. Ma bele tudtam nezni egy vizilo kinyitott szajaba mert Yogan voltam es ott vannak Afrikai kepek, tobbek kozott volt ez a Vizilo.
Nem nagyon agyarak ezek, kicsik es nem nagyon felivesek, inkabb olyan ket nagyobb fog es ket kissebb fog. Ami felives, Crescent az csak a HOldra vonatkozhat kulonosen mert SZuletesrol van szo. Fogamzas az a HOldtol fugg es szuletes is. Holddal egy rhytmusban menstrualunk, es fogamzunk meg.
Tudod Kartal nagyon nem szamit hogy ,melyik forditasban talaltal micsodat,. ezek a forditasok mind elferditesek, akiket fizettek hogy forditson ugy is forditott. Ma volt a radion egy ember aki irt egy konyvet "Misquoting Jesus" es sok mas dolgot is elmondott, peldaul hogy ki hagytak mindent a forditasokbol ami nem illett bele az o mythologiakba az o idejukben. Eppen a gorog nyelvu forditasrol beszelt. Sokszor peldaul az eredetiben az volt hogy Jezus duhos lett, vagy hogy kihagyta a szent haromsagot is , kesobb bele tette. Szoval ezek a forditasok nagyon szemelyesek voltak. |
| |
|
|
| polaris |
2005.12.14. 09:04 [#22] |
| nem, emese, Lucia-ünnep egy kreált ünnep. Miután a dolog lényege a fény eljövetele, s a téli napforduló karácsonyhoz nagyon közel van, sztem egyszerüen Luca napját választották ennek ünneplésére. A svédek amúgy is több viking ünnepet is megtartottak az újabb keresztények mellett, pl. a tavaszi Valbourg-ünnep a mi farsangunkhoz hasonlóan elégeti a telet (április 30) a Midsommar pedig a legfontosabb ma is a Karácsonnyal átellenben: vagyis a nyári napéjegyenlöség, ugyancsak a fény ünnepe. |
| | Előzmény: [#20 | emese | 2005.12.13. 19:22] |
| Ifju Kartal |
2005.12.14. 08:01 [#21] |
emese: a vizilo fogazataban vannak agyarak, javaslom, lapozz fel egy megfelelo konyvet.
A Lucifer nev az elso teljes gorog nyelvu Oszovetsegforditason alapul, amiben Phoszphoroszkent (fenyhozo) forditottak a Beni el Shahar (Hajnal Fia) kifejezes, amit Szent Jeromos a Vulgataban forditott Luciferkent, aki eredetileg egy romai fenyisten volt. |
| |
| emese |
2005.12.13. 19:22 [#20] |
polaris sister!
Megnezned mar kerlek, milyen nevvel tiszteltek a Swedek a Luciat mielott a keresztenyek elvettek toluk? Talan mas nevuk is volt a regi Istennonek. Freya? Ilmatar? Sole? Sulei? |
| |
|
|
| polaris |
2005.12.10. 20:12 [#19] |
emese meséje igaz: a svédek - nem túl régi - tradicióként, ezen a napon ünneplik Luciát, a siracusai vak lányt; itt hófehér ruhát kapott és egy fénykoronát - érkezése (hasonlóan, mint a mi Mikulásunk) misztikus: 13.-án virradatkor jön Lucia: minden iskolába, óvodába, munkahelyre, szállodába,repülögépeken... egyszóval mindenütt megjelenik, s hozza nekünk a fényt... :) s közben persze a S:ta Lucia dalt énekli s vele mindenki (svédesítve).
Most vannak nálunk az év legsötétebb napjai, idén még hó sincs, ami világíthatna... alig várjuk a téli napfordulót (nem olyan nagy ünnep, mint a nyári Szt.Iván) amit már egy héttel korábban, Luciakor ünnepelünk. Mindenütt édes forralt bort isznak, kínalnak, fahéjas keksszel, mandulával - ezt követöen, szerencsére, újból hosszabodnak a nappalok s látványosan napfényesebbre szokott fordulni az idö is. Az az igazi szép svéd tél: minden ragyogó hófehér. |
| | Előzmény: [#18 | emese | 2005.12.10. 19:48] |
|
|
| emese |
2005.12.10. 19:48 [#18] |
Dec 13
Santa Lucia napja. Ki is volt Lucina? O volt a nap Istennoje, a Swedeknel meg mindig is az. Amikor a keresztenyek nem tudtak leszoktatani a magyarokat a nap istenno imadatrol, akkor csinaltak belole egy szentet aki martirsagot szenvedett az uj hitert. Hat martirsag az igaz, a nevet megferfiasitottak, es lett belole LUcifer. Igy lett szegeny napsitennobol egy leesett angyal, az isten ellensege. Kulonben a szo VIlagossagot jelent es ezt unneplik ezen a napon .
Eszek Europaban a Lucia nap meg van unnepelve nok es leanykak hofeherbe oltozve, ajandekokat osztogatnak a nepnek. Itokakat es sutemenyt. Innen szarmazik a mennyasszoszonyi feher ruha , a korona a no fejen,gyertyakkal.nem szuzesseget jelentett hanem a nap sugarait. |
| |
|
|
| emese |
2005.12.10. 19:27 [#17] |
| Lilith ez nagyon nagyon erdekes volt. Megneztem az ajanlott websitot, es orommel lattam a magikus eszkozt. De ez nem varazsbot. Hold alaku szarv, ( a vizilonak nincsen agyara.) De a vizilo volt a nagy eredeti Istenno Ua Zit. O tolle szarmaztattak le a faraokat, o volt a szulesi Istenno. Persze a halal is egy szules egy masik vilagba. |
| |
|
|
| Lilith |
2005.12.10. 15:11 [#16] |
http://www2.szepmuveszeti.hu/aktual_gy.htm
Egy 4 000 éves egyiptomi mûtárggyal gazdagodott a Szépmûvészeti Múzeum kollekciója.
A varázsbotok mágikus erejüket a vajúdás alatt és a gyermek világrajöttének pillanatában elvégzett, tánccal és zenével kísért rituálék során fejtették ki, amelyek a szerencsés szülés érdekében zajlottak.
Oltalmazó szerepük a szülés után sem szûnt meg. Anya és gyermeke közelében tartották a gyermekágyas idõszak végéig: egyes feltételezések szerint mágikusan védelmezõ kört vontak köréjük a rituális eszközökkel, mások szerint a testükre helyezhették, vagy az ágyuk alatt tarthatták õket.
Varázsbotok nõk és gyermekek sírjaiból is elõkerültek ugyanebbõl a korszakból, ami azt mutatja, hogy nemcsak az élõk születésekor, hanem a holtak lelkének újjászületésekor is hasznosnak tartották õket.
A kiállítás az új mûtárgyat úgy mutatja be, hogy a látogató képet kapjon a középbirodalmi varázsbotokhoz kapcsolódó vallási elképzelésekrõl is. A központi kiállítótér két vitrinjében helyet kapott számos, részben a termékenységgel és az anyasággal, részben a gyógyító és bajelhárító mágiával kapcsolatos ókori egyiptomi tárgy. A kiemelt mûtárgy mögötti folyosó, amelynek íve önmagában is a varázsbotok formáját idézi, valóságosan és jelképesen is hátterül szolgál: a tárgyhoz kapcsolódó mítoszt, a napisten születésének legendáját idézi fel.
A egyiptomi ritkaságot 50 000 euróért vásárolta meg a múzeum, ebbõl 20 ezer eurót a NKÖM támogatása biztosított. |
| |
|
|
| További oldalak:
1
|
2
|
3
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
