 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
3
| »
|
| emese |
2005.10.24. 19:44 [#15] |
Babe/oszirozsa
A tudatalatti nagyon eros es ha nem is "latjuk" mit csinal, csak mukodik megis. A kis oltarokat amiket epit az elet hozzatartozasanak emlekei, a lathato kis magiak amik minket osszekotnek.
Oszirozsa neked is vanak sok mas szalaid, biztosan, talen nem fenykepek de eletedbol kis targyak amik sokat jelentenek. Babe milyen eros a te tudtalattid, azokat a targyakat amiket ott tartasz a oltarodon, minden alkalomkor amikor rendbe teszed a sajat tudatallatidat takaritod ki. Ezert nyugtat meg.
alldas es bekesseg |
| |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.10.24. 09:27 [#14] |
Ezt annyira szépen írtad le, hogy majdnem beleszakad a szívem.
Az én kedves tárgyaim elég újkeletűek, mert a gyerekkorom kedves emlékeire apám halála után az öcsém teljesen rátette a kezét.
Sok kedves és sokat mesélő tárgy van "otthon". Rengeteg csecsebecse még a nagyanyámtól és a nagyapámtól (ő még a második világháború előtt meghalt, nem is ismertem, mert 20 évvel idősebb volt, mint a nagymama, de sokat mesélt róla)aztán az apámtól, sok szép könyv, porcelán, festmény, semmit sem kaptam, már 12 éve. Nem érti a testvérem, nem akarok én már semmit, értéket nem, lemondtam róla, csak néhány emléket.
Még fényképem sincs sem a gyerekkoromról, sem az apámról, sem a rokonságról és lehet, hogy már nem lesz soha. (van egy óriási doboz "otthon" elzárva, tele fényképekkel) Egy régi igazolványkép lapult apuról a pénztárcámban, ellopták a pénztárcámat, én csak a képet sajnáltam, hetekig sirattam.
Megpróbálom elkerülni, hogy az öcsém otthon legyen, ezért nagyon ritkán látogatom meg (sajnos) az anyámat. Ha mindketten otthon vannak az öcsém minden lépésemet kövei a házban, minthah lopni akarnék, pedig én is ott születtem, ott töltöttem a gyermekkoromat, sötétben is megtalálom a kilincseket, a villanykapcsolókat, az asztalok sarkát is még ki tudom kerülni...
Nem tudom a választ, hogy mindez miért történik. Egyszer megkérdeztem anyámat, hogy vajon és nem ugyanannak a két embernek a gyereke vagyok, talán engem "örökbefogadtak", ez elég durva volt, de nekem legaláb ennyire fájnak a dolgok. Nem kaptam választ, csak annyit, hogy gfél az öcsémtől és mindent ő dönt el.
Azt hiszem az öcsém, amíg az apám élt, csak féltékeny volt, mióta meghalt a féktelen gyűlöletével és igazságtalanságával büntet egy életen át azért, mert az apám úgy érezte én állok hozzá közelebb, mi voltunk egyformák természetre, sokat beszélgettünk, és amikor külön laktam, ha jól akarta érezni magát, hozzám menekült. (ide most kellenének a pontok)
Azt hiszem nagyon szép. ha őrzitek az emlékeiteket, akár milyen kicsik, kopottak és egyszerűek legyenek is, de egy darabka minegyik az életből, a múltból, ami segít, ha "baj van". |
| | Előzmény: [#13 | BaBe | 2005.10.24. 00:16] |
|
|
| BaBe |
2005.10.24. 00:16 [#13] |
emese,
furcsa, amit írsz, most hirtelen megborzongatott... a hátam mögött, és jobbra tőlem, a szoba két egymásra merőleges falán könyvszekrények vannak, némelyik vitrines, némelyik nem, de a közös bennük az, hogy a könyvek előtt csaknem minden polcon apróságok, csecsebecsék vannak. Eddig nem nagyon gondoltam rájuk úgy, mint kabalára vagy egy oltár "szentségeire", de azt hiszem, igazad van. Ha végiggondolom, mik ezek, egyértelművé is válik: mindegyik apróság a családom, ritkábban a nagyon közeli baráti köröm egy-egy tagjához kötődik. Nagyanyám porcelánja, csecsebecséi, melyek gyerekkoromban az annyira imádott lakásban keltettek hangulatot - most nálam élnek tovább. Apró ajándékok a fiaimtól, kavicsok, kagylók, féldrágakövek és üveggolyók, apró tartókban, melyeket a párom nagyanyjától kaptam - kívül-belül emlék, emlékeztető. Gyermekkori fülbevalóm, mellette az, amit a párom édesanyjától kaptam, közöttük a fiaim először kihullott tejfogai - szintén egy családtagtól kapott kis tárolóban. Együttjárásunk, esküvőnk emlékei, jellegzetes tárgyai - fotók a családtagokról. Egymásnak vett, vagy rajzolt apróságok, füstölőtartó apró istenség, az igazságé. Utazási emlékek, apró, "csak úgy" figyelmességek családtagoktól, kedves emlékű köszöntőlapok... és a pókom is egy vitrinben lakik, emlékektől körülvéve. Mögöttük pedig azok a könyvek, zenék és filmek sorakoznak, amelyekhez kötődünk. Gyerekkorunk kedvenc könyvei, a még szüleink által nekünk vásárolt könyvek, a már magunk által magunknak vásároltak, a nagyszülőktől örököltek - ezek is, mind-mind egy olyan kis energiagömb, amibe bele tudunk kapaszkodni, mielőtt új lendületet veszünk egy következő pillanathoz. És tényleg, ha belegondolok, mindig jól érzem magam attól, amikor nekiállok közöttük takarítani, aprót igazítani a kialakított szimmetriájukon, s amikor mindennel kész vagyok, nyugodt vagyok és kiegyensúlyozott.
Köszönöm ezt a nem is olyan apró felismerést. :) |
| | Előzmény: [#12 | emese | 2005.10.23. 20:10] |
|
|
| emese |
2005.10.23. 20:10 [#12] |
Oszirozsa.
nagyon szerettem hallani a Maci magiadrol. Mindenkinek a szobajaban (ha van szobaja) rendszerint van egy hely ahova a kulonleges becses dolgaikat teszi oda az emeber. ezek kis oltarok amit a tudat allatti csinal maganak. |
| |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.10.22. 08:16 [#11] |
Az utolsó szakszhoz kapcsolódnék, ahol a lelki fejlődésről, a sérelmek és traumák feldolgozásáról írsz.
A m,ágia mindenkinek mást jelent, legalábbis az az az egyszerű hétköznapi mágis, amire én gondolok. A "mágia" vagy nevezhetjük a mi ki szertartásainknak is a lélek felkészítése bizonyos dolgokra, megtisztulása és a lélek megnyilvánulása. Én így érzem, nem vagyok vallásos, éppen ezért, ha valamire készülökvagy valamire emlékezem a saját kis apró praktkáimmal hívom elő magamból és kényeztetem egy kicsit a lelkemet.Én legyek bármennyire is romantikus, földhözragadt embernek tartom magam, mert csak abban hiszek, azzal lehet meggyőzni, ami számomra bizonyított, amit már tudok. Határozottan tudom, hogy a mágia, a kis szetartások nem segítenek, minden úgy történik, ahogy mindenféle optimális tényezők szerint történnie kell. Mégis jól esik a lelkemnek egy kis mágia, a szertartás, az elmélyülés, a hangulat, az emelkedettebb gondolatok, elandalít, ugyanakkor felfrissít.
(biztosan emlékeztek, amikor kislányként, első ártatlan szerelemben, tépkedtük a virágszirmot, szeret, nem szeret, bevallom mindig csaltam, igyekeztem, hogy a szeret jöjjön ki, nem szeretem a bánatot.
Életem legfontosabb kabalája pl. felnőtt koromban volt, a 15 éves nagyfiamtól kaptam karácsonyra egy macit, az a maci onantól fogva mindenütt velem volt, a kisfiam születésekor is a műtőben. Számomra a maci azt jelentette, hogy a távolságtartó, érzelmeket nem igen nyilvánító kamszkorban a fiam első olyan megnyilvánulása, hogy anya szeretlek, figyelek Rád, fontos vagy csak nem tudom kimondani...ez a maci részese mindentitkos kis mágiámnak, mindig ott ül a gyertyák fényében.
azt hiszem sok leszek és érdektelen, hiszen túl személyes. |
| | Előzmény: [#9 | Ifju Kartal | 2005.10.22. 01:22] |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.10.22. 07:54 [#10] |
Az általad idézett mondat csak annyit jelent, hogy szerintem bárki megkérhette volna rajtam kívül is a szerkesztőket, hogy változtassa meg a címet, mert nekem tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy ki melyik topicban ír, mert ha véleménykülönbség van úgyis tisztázzuk.
Én csak próbáltam lépni, mert éreztem, hogy felesleges feszültség van.
El fogom hagyni a pontokat, ez csak azt jelenti nálam, hogy a gondolat ott nem állt meg, lehetne még tovább fűzni. |
| | Előzmény: [#7 | palkata | 2005.10.21. 23:33] |
|
|
| Ifju Kartal |
2005.10.22. 01:22 [#9] |
Akkor, hogy kicsit temabavagoak is legyunk, leirnam a velemenyemet:
Sokan sokfelekeppen kozelitunk a magiahoz, van aki csupan arra kivancsi, hogy milyen szinu gyertyat kell gyujtania, ha ezt vagy azt el akarja erni, es vannak olyanok is, akik ennel melyebben szandekoznak a temaba tekinteni. Szerintem ez nem baj, hiszen vannak, akik a szamitogepet is csak ugy hasznaljak, hogy ide es oda kattintok, akkor ez es ez lesz, kozben pedig nem ertik, de boven eleg a celjaikhoz.
Ugyanakkor en szeretnem, ha picit arrol is beszelnenk, hogy mi is a magia, es mitol mukodik az a rengeteg modszer, amit ide sorolnak az emberek.
Kicsit talan Adamnal es Evanal kezdem, amikor arrol kezdek beszelni, hogy a letezes mar magia, mert ugy gondolom, a magia az En es a vilag megismerese es megvaltoztatasa. Azzal, hogy letezunk hatast gyakorolunk a vilagban es ezaltal a vilagra is.
Nagyon sokan a hitet hasznaljak fel, amikor ezt vagy azt csinalnak, pl gyertyat gyujtanak, de ugyanigy lehet gyertyat gyujtani ugy is, hogy az illeto tisztaban van azzal, hogy az adott szinu gyertya szamara mit szimbolizal, ha szimbolumokat karcol a gyertya oldalara, akkor azok mit jelentenek, egyfajta tudasra alapozva hasznalni a magiat. Az erdekessege a tudas alapu magianak, hogy kulonbozo rendszerek vannak, mind mukodokepes, de van, ahol egymasnak ellentmondanak, megis mukodik mind. Szerintem ez azert van, mert a vilag mukodeset mindannyian csak sejtjuk, beleertve a tudosokat is, es probalunk olyan modelleket talalni, amelyen keresztul mukodtetni tudunk bizonyos dolgokat.
A magia szerintem egyseges, mondhatjuk, hogy feher- vagy feketemagia, de ugyanarrol szol mindket kifejezes, pusztan a mogottes szandek mas toltetu.
Szoktak a magiat felosztani meg alacsonyabbrendu es magasabbrendu magiara is, amely felosztas szerint az elso csoportba sorolhatoak azok a modszerek, amelyek a vilagra es a fizikai sikra hatnak, es az utobbiak, amely a tudat fejlodeset es a tudatosodast segitik elo. A dolog pikanteriaja, hogy a tudatunk fejlodesevel egyre kevesebb szuksegunk van arra, hogy az alacsonyabbrendu magia eszkoztarahoz nyuljunk, ami velemenyem szerint azert van, mert altala a vilagban valo helyunket es szerepunket megtalaljuk.
Szamomra a lelki fejlodesben benne van az is, hogy kepes legyek elengedni a serelmeimet, a kulonbozo traumak hatasait megszuntessem magamban, tudni, hogy mit miert teszek, mit miert gondolok, milyen tudattalan hatasok iranyitanak, azokat tudatossa tenni, es megvaltoztatni. A kulonbozo hatalmi jatszmakbol valo kibujast is ide sorolnam.
Legyetek joL!
|
| |
|
|
| palkata |
2005.10.21. 23:41 [#8] |
"Tudod elgondolkozom en, aki engem nem tisztel onmagat se nagyon."
Ez mekkora duma! :)
Hirtelen nem is tudom miből kell több egy ilyen kijelentéshez: elvakultság, nárcizmus, butaság, egoizmus?
Viszont ha már ez a megoldás (külön emesementes topic nyitása) választódott ki az összes szóbajöhető lehetőség közül, akkor tartsd már tiszteledben és tartsd magad távol tőle plz. Érted, tiszteletben tartani, nem tisztelni. Haha.
|
| | Előzmény: [#6 | emese | 2005.10.21. 23:08] |
| palkata |
2005.10.21. 23:33 [#7] |
(Továbbítottam a kérésed. Az ehhez értő szerkesztő nyilván segít az ügyben ahogy ideje engedi.)
1 mondatod nem értem, ha segítenél értelmezni:
"csak éppen azt nem értem, hogy miért nem teszi más, ha annyira nem tetszik" - ez mire vonatkozik? elvesztem a pontpontpontok között. |
| | Előzmény: [#5 | "mégmindignő" | 2005.10.21. 11:38] |
|
|
| emese |
2005.10.21. 23:08 [#6] |
Koszonom oszirozsa hogy ilyen kedves vagy es megvedesz. Tudod elgondolkozom en, aki engem nem tisztel onmagat se nagyon. Ilyen lesz itt .
Aki leocsarol mert a magyarom elkopott, fel szaz evig nem beszeltem magyarul senkivel se. Hazajarasomkor egy hetig vagy ketto, taxisokkal beszeltem, nem kellett nagyon tudni. , Orulok hogy ennyit tudok es javulok. ha beszelsz harom nyelven, de az anya nyelved nincsen soha fel frissitve, bizony egyszer csak makog az ember.
En egy 56 os menekult vagyok. Persze most mar sokkal idosebb mint ti. Mint iro nekem nincsen korom. Mint feminista activista meg mindig sok a tuz bennem. Sok mindent organizalok.
Azert vagyok koztetek hogy erezzem a magyarokat, tanuljak toletek, es tolem is tanuljatok.
Es hogy gyakoroljam a szep anya nyelvunket.
|
| |
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
3
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
