 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| ins omnia |
2005.11.17. 10:42 [#34] |
most hallom valakitől, hogy azt gyanítja: a szoptatós teától (ánizs, kömény stb.) lett hasfájós, nehezen kakiló a gyereke.
leállt vele, és úgy tűnik, működik.
valami tapasztalat ezügyben? |
| |
| "mégmindignő" |
2005.10.10. 11:39 [#33] |
Amit az óvoda és iskolaérettségről írtál, az egyszerűen csúcs és osztom...a 12 évesnél már nem sikerül sem későbben lefeküdni, sem későbben kelni...a nagynak meg félfelnőtt, azaz több mint kamasz korában volt olyan időszaka, hogy már fogalmam sem volt, hogy egyáltalán alszik-e néha, de magától beállt, mikor már majdnem felbukott és állva is képes volt aludni...azóta normális
Az út bizony hosszú és ez az életnek csak egy kis szelete, az alvás... |
| | Előzmény: [#32 | torokmonika | 2005.10.10. 11:32] |
 |
 |
| torokmonika |
2005.10.10. 11:32 [#32] |
okeni: fogalmam sincs. ésbaromi nehéz ezt végigcsinálni. meséltem, hogy nálunk a ketteske nem aludt húsz percnél hosszabban teljes három évig.
de kérlek, hogy úgy hidd el, ahogy mondom és ne sértődj meg, ne vedd kioktatásnak, semmi rossznak: ez elmúlik. MOST rossz, MOST elviselhetetlen és kilátástalan. három év múlva már te fogod a legnagyobb röhögések közepette mesélni. akkor már jó lesz.
privát kutatásom az óvoda- és iskolaérettséggel kapcsolatban: egy gyerek akkor óvodaérett, amikor már állati nehéz rávenni a délutáni alvásra (az óvodában kötelező és haragszanak is érte, ha nem teszi, márpedig nem teszi). egy gyerek pedig akkor iskolaérett, ha már képtelen reggel fél hétkor felkelni (azelőtt ötkor fent dorbézolt), pedig muszáj lenne. továbbfejlesztve: amikor a legtöbb dolguk volna, azaz kamaszkorban, gyakorlatilag SOHA SEMENNYI időt nem töltenek ébren.
és mire te ezt mind végigéled és már öreg leszel és iszonyú tapasztalt :), továbbá aludhatnál, ameddig kedved tartja - nos, khmmm, szóval már nem fogsz tudni, mert a kor, ugye... úgyhogy kitartás! lesz még sokkal rosszabb is! |
| | Előzmény: [#29 | okeni | 2005.10.10. 11:01] |
 |
 |
| "mégmindignő" |
2005.10.10. 11:23 [#31] |
Mindenkit elolvasva és mindent egybevetve, azt hiszem mindenhol az anya és a gyerek kölcsönös igénye szerint és kölcsönös jóérzése szerint kell a szoptatást csinálni.
Okeni, az, hogy a babák óránként ébredjenek, tényleg sok, az anya egyáltalán nem tud pihenni és ez mindenkinek rossz. Erről valahogyan le kell őket szoktani, beidegződik nagyon az ébredés és később nem szoptatás, hanem más miatt fognak ébredni...persze ikreket nevelni sokkal nehezebb, fárasztóbb, mondhatni dupla munka és dupla élvezet, már nem tudom pontosan kihámozni mennyi idősek, de ha nem nagyon kicsik ne szoptasd meg őket minden felébredésüknél, ha lehet kapjanak a cici helyett üvegből, vagy kanálból teát, vagy gyümölcslevet, hátha a szopáshoz kötődő ébredéseket le lehet így egy picit csökkenteni, sőt ilyenkor az üveget adhatná a nagyi, vagy az apuka is, nem tudom, hogy laktok...
Csak tipp, de nem csinálhatod a végtelenségig, magad miatt, hogy óránként foglalkozz éjjel is a kicsikkel...ja, és főleg ne érezz lelkiismeretfurdalást... |
| |
 |
 |
| okeni |
2005.10.10. 11:02 [#30] |
Néhány adalék (ismerősök):
egy éves lány, nappal már nem szopik, éjjel óránként
egy éves fiú, nappal alig szopik, éjjel 5x kel, pedig az anyja ülve szoptatja, és visszatesz a kiságyba.
fél éves fiú, elkezdett 5-6x kelni, anyja ülve szoptatja, mindig visszateszi a kiságyba; másfél évvel idősebb nővére 1-2x kelt, 11 hónaposan szelíden leszoktatták róla (járkáltak vele, nem sírt).
Most olvastam, hogy a hiperaktív és figyelemzavaros gyerekek 30%-a rossz alvó volt csecsemőként, emellett hamar felálltak, a mászást kihagyva, és a már a méhben is nagyon ugrándoztak. A fenti gyerekek viszont nappal mind teljesen szupernek tűnnek, mind hosszasan figyel, ha érdekli valami, és nem mozgékonyabbak a normálisnál.
Jó lenne, ha találgatás helyett a szoptatásos honlapokon lenne valami kutatási anyag erről...
Ja, és még valami (ismét bocs!): mintha a gyakran ébredő gyerekek nehezen is aludnának el. Nálunk piciként alkaron alvás ment, rázogatva, ringatva, később babakocsi ide-oda murvás talajon, majd kagylóülésben hintáztatás. Kellett a ritmikus mozgás az elalváshoz. Egy ideje csak mellen alszanak el, nélkülem sehogy… Kivétel az autózás, az működik.
|
| |
 |
 |
| okeni |
2005.10.10. 11:01 [#29] |
Nagyon sok minden eszembe jutott, úh. bocs, ha túl hosszú.
Érdekes, minden vélemény szinte egyöntetűen azt hangsúlyozza, hogy minden gyerek más és más. Nekem kétpetéjű ikreim vannak, mégis, nagyon hasonlók, még ilyen kicsi korban. Ezért azt gondolom, hogy nagyon sok múlik a szokásokon. Valójában Ti is minden gyerekkel egy kicsit máshogy bántatok. Az egyik még 3 óránként szopott, a másik amikor akart, az egyik kiságyban aludt, a másik a nagyban… Ikreknél feltűnően szinkronizálódik a napirend, képtelenség az egyiket etetni, amikor a másikat altatni kellene vagy tisztába rakni, másoknál ez alig észrevehető folyamatok eredménye.
sisso: ismerek egy családot, ahol minden gyereket 3-4 évig szoptattak. Három évesen ezek a gyerekek még nagy társaságban is akár tíz percenként odamentek az anyjukhoz, és felhúzták a ruháját. Ez a család amúgy nagyon rosszul működött. Az apuka igen kolerikus volt, a legrosszabb fajtából, és az anyuka sem volt száz. Láthatólag így kompenzált, és szerintem jót tett vele a gyerekkel: volt legalább egy biztos pont az életében.
a „korai” szoptatás-elhagyásról. én is megfigyeltem, hogy azok a gyerekek hagyják leghamarabb abba a szopást, akiknél hamar van hozzátáplálás. Persze, talán anyuka is azért táplál hozzá, mert nem szívügye a szoptatás, úgyhogy ez is oda-vissza kölcsönhatás alapján működik. nálunk hat hónapig csak anyatej volt, utána is csak pár kanál gyümölcslé. Még ma, húsz hónaposan is elenyészően keveset esznek nem szoptatott gyerekekhez képest, pedig mindent ehetnek, velünk is, és külön is kínáljuk őket.
torokmonika: lehet, h. a szokás úgy általában nem olyan mint a körömrágás és cigaretta, de éjjel óránként felébredni rossz szokás, mert az anyának rossz. Nincs élő ember, aki ezt élvezné. Hozzá lehet persze szokni, mihez ne lehetne. Engem fél éves korukban éjjel 4 ébredés után (2/fő) sokkolt, hogy hirtelen 10-12x kellett ébrednem, de nagymamai segítséggel sem tudtuk lebeszélni a gyerekeket erről, végül feladtuk. Azóta együtt alszunk, máshogy nem bírnám. Idén nyáron nekikezdtem egy mega-leszoktatásnak. Másfél hónap átbőgött éjszaka után (úgy, hogy közben mellettük fekve simogattam őket, dúdoltam), elértem, hogy éjfélig ne ébredjenek fel. Újabb másfél hónap alatt viszont már semmit nem értem el. Megint feladtam, mert elég volt az órákig tartó üvöltésből.
Szóval újra: szerintetek miért kelnek némely gyerekek óránként?
|
| |
 |
 |
| "mégmindignő" |
2005.10.10. 08:29 [#28] |
Jó a felvetés.
Én soha nem csináltam úgy, hogy az közben nekem gond vagy rossz legyen. Pont azért szoptatam éjjel fekve, mert esetleg én is elszundikálhattam. A gyerekkel való foglalkozást mindig úgy alakította, hogy ahhozamit csinálok éppen, nekem is mindig kedvem legyen. Éppen ezért írtam, hogy a bab érzi minden rezdülésünket. |
| |
 |
 |
| tarka |
2005.10.09. 21:09 [#27] |
"bocs, de én a saját igényeimet is belevettem a dologba"
Kár, hogy az igény szerinti szoptatás alatt majdnem mindig csak és kizárólag a baba igényit értik(értjük). Pedig fontos, hogy a mamának mi jó és mi nem; ha nagyon rosszul érzi magát attól, amit csinál, de csinálja, csak hogy megfeleljen valamiféle elvárásnak, az a babának sem lesz jó. Lehet, hogy jó lesz a bendőjének, hogy ott lötyög benne a fincsi anyatej, de nem lesz jó a lelkének, hogy azt tanulja meg, hogy az anyjától ez "áldozat".
És akkor magunkról:
Első kölök majd órára evett: hasfájós volt, rengeteget sétáltam vele. Kilenc hónapos koráig szopott, akkor elapadt a tejem (igaz, 3 hónapos terhes voltam épp)
Második már sokkal lazábban, de önmaga kialakított egy "órarendet": teljesen nyugis, békés baba volt. Ő két éves koráig szopizott, egyik napról a másikra el lehetett választani, minden gond nélkül (szintén állapotos voltam akkor már)
Harmadik igény szerint, rengeteget: kiegyensúlyozott, teljesen okés gyerek volt (14 hónapos koráig szoptattam - szintén következő baba jött), csakúgy, mint a negyedik, aki fél éve hagyta abba, majdnem 3 évesen.
Szoptatási stílusoktól függetlenül mindegyik gyerekem éjjel sokat ébredt és leginkább csak mellettünk aludtak el. Mostanában már nincs állandó hálótársunk :-))))
|
| |
 |
 |
| sisso |
2005.10.09. 20:35 [#26] |
csak úgy beleugatok gyorsan
saját tapasztalatok
-nekem is mondták a 4 órát, sőt, hogy keltsem fel a kölyköt, ha 4 óránál többet alszik egyfolytában, mert éhen marad, hát én ezen felháborodtam, mi az, hogy enni fel kell kelteni valakit? sztem felébred, ha éhes (mondjuk egészséges volt a baba) uh mindig akkor ettünk, amikor arra igényt tartott, vagy tartottam én, mert már felrobbant a mellem (bocs, de én a saját igényeimet is belevettem a dologba)
-8 hónapig szopott, nagy gőzzel kezdte, aztán szintén jötte gy tanács, hogy bármi történjen csak anyatejet kapjon 6 hónapos koráig, szintén nem fogadtam meg, ugyanis 4 hónapos korában bepróbálkoztam azokkal a gyümölcsvelőkkel, levekkel, amiket olyankor lehet, pl grapefruit, úgy ette, mint a kismalac, szóval ízlett neki, ezért kapott ezt-azt, a mai napig nagyon jól eszik és mindent (a környezteemben lévő, csak anyatejes babák 6-10 hónap után, amikor lejöttek a mellről, negyedannyit ettek
-szóval nagyon ízlettek neki a kaják is, meg szopott is rendesen és így az evés örömével kölcsönös udvariassági körök után (én már úgy éreztem, hogy nem kell neki az anyatej, csak az én kedvemért csinálja meg ne sértődjek:)), szóval egyszer csak lemondtunk a mama bociságról
-érdekes, azóta, ha meglátja a mellemet meztelenül, mindig röhög:)) (most másfél éves)
- már a szülni fórumon volt szó arról, hogy mindenki igény szerint és csak az a lényeg, hogy merjen szoptatni az ember
meg örülök, ha nálunk ezt közhelyeken sem kell szégyellni
de engem letaglóz, ha 3 éves gyerek egy gyerekfoglalkozás kellős közepén, ráadásul nem is vidám arccal, hanem inkáb, mintha magába borulva, odarohan szopni a mamájához,
nekem ez sok lett volna, lehasználás vagy ilyesmi, de ez is egyéni nyilván,
meg attól is leesik az állam, ha a mama,a ki egyébként is exhibicionista, épp a színpadon szerepel és odaszaladó gyerekét kikapva megszoptatja, miközben a közönséghez beszél, nekem ez kirakat
bennem annyira intim élményként maradt meg a szoptatás, csak kettesben vagy olyannal, akit szeretek volt jó közösen, valódi meditáció, telepatikus magánrevü volt az egész
na jó hosszú lettem végül
csókolom |
| |
 |
 |
| "mégmindignő" |
2005.10.09. 16:14 [#25] |
Azelső fiamnak, mint említettem nem volt akkora szopásigénye, Ő este 10-kor szopott két mellből úgy max 120, 150 grammot és aludt reggel 7-ig.
A kicsi sokszor szopott éjjel, a nagyágyban fekve, de mennyiségileg csak inkább cumizásnak számított, általában viszatettem az ágyába és legtöbbször néhány másodperc simogatás után aludt tovább, ha nem sikerült és esetleg sírni kezdett, akkor viszajött a nagyágyba,odabújt, egészen szorosan és úgy aludt, ezt Ő szabályozta. Sosem problémáztunk rajta, a párom úgy aludt, hogy ágyúkat lehetett volna sütögetni mellette, mindebből semmit sem vett észre, a sírást sem, a másik gyerek meg a lakás túlsó végén aludt. |
| |
|
|
|
|