 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
| 4
|
5
| »
|
| polaris |
2005.10.06. 10:02 [#15] |
| elszánt és találékony vagy!... :) azt hiszem, rátapintasz az egyik lényeges dologra: szükséges, hogy magunkra is szánjunk idöt, különösen azok (mi), akik sokat törödünk a környezetünben élökkel. Fontos, hogy meglegyen a napi fél-egy óránk (de legalább negyedóránk) - saját magunkra, amikor 'kényeztethetjük' testünket, lelkünket. A mikéntje - már másodlagos és egyéni. |
| | Előzmény: [#11 | "mégmindignő" | 2005.10.06. 08:53] |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.10.06. 09:36 [#14] |
Ja és kihagytam még az önkényeztetést, amit már máskor leírtam...
Illatos, finom fürdő, aromalámpa, gyertya, finom gyümölcs, néhány korty kedvenc ital, szép pohárban, színes ruha, kicsit több smink, esetleg apró ajándék magamnak,(csecsebecse, imádom a haszontalan tárgyakat, a pici emlékeket, amik valamiről, vagy valakiről szólnak, van "kilábalás gyűrűm", elhatározás kabalám, olyan tárgyak, amikről ránézésre előjön a történet, ami hozzátartozik)
(érdekes adalék a témához: amikor egyszer a régi kincseimet nézegettem, - papírfecnis üzenetektől, préselt virágokig - a párom hirtelen megszólalt, nehogy eszedbe jusson bármit is kidobni, a múltad, az emlékeid hozzád taroznak, velük együtt szeretlek...) |
| |
|
|
| loncka |
2005.10.06. 09:06 [#12] |
| A reggeli lájtos napkezdéshez gondosan kell zenét választani. Happy zenét, vagy tisztító jellegű komolyzetnét válasszunk, ha búskomorak vagyunk. Rosszkedv esetén világosabb színű rucikba kell ugrani, és szoknyába (na, remélem ezt megúszom!), csinosabbnak kell lenni, mint a heti átlag. Korábban kell kelni (ez nekem nem mindig megy), hogy legyen idő mindenre. És amikor kilépünk az ajtón, naaaagyot szippantani a jó budapesti szmogból :)) |
| | Előzmény: [#9 | polaris | 2005.10.05. 21:23] |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.10.06. 08:53 [#11] |
Folytatás...Gondolkoztam az éjjel, hogy lehet értelmesen leírni az én kilábalás "élményeimet"...
Az igazi depresszió, ami már orvosi eset és a tulajdonképpeni időnkénti búskomorság között egy határmezsgye van, ami hol keskeny, hol széles...A nagyon komoly depresszióból nem lehet egyedül kilábalni csak orvosi segítséggel...
Én általában inkább fiatal koromban estem néha mély búskomorságba, főleg ősszel, télen, amikor nagyobb a bezártság...hozzátartozik az én búskomorságaimhoz, hogy nagyon társas lény vagyok, nem tudok egyedül lenni, élni (nem határozatlanság és egyebek miatt, érzelmileg) és mégis a fiatal éveimben 12 évig nem volt igazán társam és a társtalanság miatt nem volt társasági életem, igazi baráti köröm sem, az egyedülállót általában kiveti előbb utóbb a társaság. (mert vannak dolgok, amik partner nélkül nehezen működnek: utazások, kirándulások, bulik házaspárokból álló baráti körben, stb.)
Ha bánatos voltam, begubóztam, sokat olvastam, (szomorú verseket) zenét hallgattam, (olyankor komolyzenét) naplót írtam, leírtam az érzéseimet, a vágyaimat, és persze minden romantikus dolgon sírtam, sokat sírtam, főleg esténként, aztán borogattam a szememet és reggel már nevettem a munkahelyemen, ennyi elég...(ja, mindent akkor csináltam, amikor már a gyereket lefektettem, elláttam, játszottam vele stb.)
Általában egyik napról a másikra elhatároztam, hogy ez nem mehet így tovább ez senkinek se jó..."az asztalra csaptam, lenyúltam a gödörbe, jól megmarkoltam a hajamat és kiráncigáltam magamat belőle")
Fokozatosan nyitottam ki a világot a magam számára, kibújni az odúból, ez volt az első, sétálni, sokat sétáltam egyedül a kutyával (amikor a gyerek az apjánál volt)szép napfényes, természetes helyen, erdő stb., virágot szedtem, virágot vásároltam és több vázába is tettem, többet kényeztettem, simogatam a kutyát, elnézegettem a játékát, a ragaszkodását, később már zajosabb helyekre mentem, ahol élet van, beutaztam a belvárosba, a Kálvin tértől a Deák térig elsétáltam, figyeltem az embereket és nézegettem a kirakatokat, egy fagyit ettem a zserbóban, aztán hazamentem, múzeumba jártam, sok kiállítást megnéztem, egyik kifejezett gyógyhelyem a vár volt, nagyon szeretek ott sétálni (minden szerelmemet elvittem oda a kapcsolat elején egy andalgásra) a másik ilyen gyógyhelyem a Margit-sziget, amikor tele van virággal, az a kis tó a tavirózsákkal és a kis hidakkal, szigetekkel és az évszázados fák alat is imádok sétálni, ahol Arany János írta az őszikéket...és az utolsó, ami már távolabb van és a félgyógyult álapot kísérője, Szentendre, az ellenállhatatlan zegzugos romantikájával, ott is elkószáltam akár fél napot is egyedül...szóval általában szépen lassan a természet csendes, megnyugtató, szépségeinek, a napfénynek, a színeknek a segítségével így "kigyógyultam", aztán elkezdtem emberek közé járni, megkeresni azokat a barátokat, akikről ugyan úgy éreztem, hogy nem igazán kellek, de a társaság mégis felüdülés volt, aztán észrevétlenül vége lett a búskomor időszaknak...
Legutóljára 36 éves voltam, amikor hagytam magam belecsúszni egy ilyen búskomor időszakba, de azóta figyelek és már az elején nem engedem elkezdődni...
(Ja, persze és most nem vagyok egyedül, tehát eleve nem következhet be...) |
| | Előzmény: [#7 | "mégmindignő" | 2005.10.05. 19:23] |
|
|
| Mikianyukája |
2005.10.05. 23:52 [#10] |
őszirózsa: "arról pedig már nem merek ide írni, hogy nekem mi a legtökéletesebb orvosság, a halálos ágyamról is fel tudnék kelni tőle és ingyen van... "
na erre nagyon kiváncsi vagyok. Nem fogom félremagyarázni, becsszó. |
| | Előzmény: [#2 | "mégmindignő" | 2005.10.05. 14:49] |
| torokmonika |
2005.10.05. 21:09 [#8] |
| jó, de azt a gödröt már komoly depressziónak hívják és komoly szakirodalma van. én is tapasztalatból beszélek. |
| |
| loncka |
2005.10.05. 16:50 [#6] |
őszirózsa, én bírom az írásaidat, nyomjad csak őket!
Szerintem aki egy igazi hullámvölgyben van, annak nehezére esik a mozgás, hiába van ingyen. Nevetni meg végképp nem fog. Kb. úgy tudom elképzelni a kimászást a gödörből, hogy minden nap egy kicsivel többet csinál a semminél, ami a hullámvölgyekre főként jellemző. Ez amolyan betonkemény meló lehet, le kell írni egy papírra, hogy mik a teendők ma, aztán holnap... és nekiveselkedni. |
| | Előzmény: [#4 | "mégmindignő" | 2005.10.05. 16:44] |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
| 4
|
5
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
