 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
|
| EMA |
2005.06.11. 22:02 [#8] |
Sokkal összetettebb a dolog - R. nem öreg, kb. annyi idős mint én... Amikor Izraelbe jöttek, az ő szakmája kvázi könnyebben átirható volt - de azért neki is le kellett teni a vizsgákat és önállóként, magát halára dolgozva tartotta el a férjét, és a gyerekeit. Abszolút beilleszkedett, de a férje nem, csak téblábolt itt... R. is szenved migrénektől, mint én, beszéltünk erről sokat - ő orvospárti a megoldásban, én meg is próbáltam, de nem nekem való - én magamat szoktam kihúzni a sárból...
Azt hittem, hogy a házassága rendben van, megdöbbentett, hogy a férje otthagyta, szerintem őt is ez készitette ki teljesen... R. szép és okos nő, de a történtek a padlóra küldték, elvesztette az erejét... Másfelöl büszke nő - nem akar kiszolgáltatott lenni... Nagyon bánom, hogy visszament Magyarországra, mert ezt is kudarcként éli meg...Ráadásul látja a volt férjét, gondtalanul, boldogan...
Azt hiszem, a NANE jó ötlet, máris megirom neki...
Duplán aggaszt, hogy a levelet 9-én kaptam, de annyira zűros két napom volt, hogy elfelejtettem megnézni a postát (van egy tucat cimem, a különböző levelezésre, ez kimaradt két napig, és most nem tudom mi van vele...
emese, valami varázslat nem segit? |
| |
|
|
| emese |
2005.06.11. 20:16 [#7] |
Eva, ez a sors sajnos nagyon is gyakori. Az asszony mindet arra adja ra hogy a csladnak jo legyen, az o lete fel lesz orolve vagy az elet kisziva belople, mint a vampirok sok sok ferfi felfalja a nok eleterejet.
Ennek az asszonynak nincsen semmi erzek hogy o ki valojaban. Mimnden masokkal van definialva. meg az oregedeset sem akarja vallalni mert az o kis tudatossagaban, ez is egy noi ertek volt, a fiatalsag.
Nagy okos elet therapia kene ide, totalis tudatossag at mosas. ne is probald meg egyedul, csak osszekavarnad a dolgokat jobban. group therapia vol;na a legg jobb, ott latna a noket a sok fajta situacioban, oregek, fiatalok.
el kell hogy gondoljad, mi lette volna ha ez a no feminista lett volna huszas evei ota? |
| |
| zam |
2005.06.11. 20:07 [#6] |
| Szerette a férjét, és bízott benne. Nem neki kellett a pénz, ő senkit nem sodort veszélybe. |
| |
| baguette |
2005.06.11. 20:04 [#5] |
| Hmm... Mást gondolok a felelősség kérdéséről, de nem lényeg ez most. Eva ha van valami, amit én innen tehetek, akkor priviben írd meg kérlek. Ha látogatható a barátnőd, szívesen viszek be neki egy kis gyümölcsöt, meg kinyomtatom neki ezt a topiknyitó írásodat, hogy lássa, hogy gondolsz rá, hogy vannak barátai. Egyébként Feldmár Andrástól olvastam, hogy vannak az életben úgynevezett nettó veszteségek. Amiket nem fog jóvátenni senki, s amiket el kell fogadni úgy hogy voltak. Aztán menni tovább. Nem könnyű, de hogy ha sikerül ezt megtanulni, könyebben lehet menni tovább. |
| |
|
|
| zam |
2005.06.11. 19:08 [#4] |
| Talán segítene, ha elhinné, hogy a felelősség nem az övé, hanem a férjéé, még ha ő viseli is a következményeket. Tehát nem értéktelen, hanem áldozat. Megkockáztatom, hogy érdemes lenne felhívnia a NaNE segélyvonalat (06-80-505-101 szerda kivételével este 6 és 10 között), hiszen amit a férje tett, az gazdasági jellegű bántalmazás, és a nanés ügyelők kifejezetten a párjuk által kihasznált és megtépázott önbizalmú, kétségbeesett nőkre specializálódtak, nem úgy, mint a pszichiáterek, akik a környezet helyett általában az egyénben keresik az okot, és megerősítés helyett sokszor még mélyebbre lökik az ilyen nőket a kétségbeesésbe. |
| |
|
|
| EMA |
2005.06.11. 18:34 [#3] |
baguette, kösz, hogy reagáltál...
legfontosabb, hogy ne legyen egyedül - vagyis beszélni vele, bevonni valamibe, persze munka is kellene, de azt gondolom, hogy arra sem képes, hogy Magyarországon újrakezdje az eredeti szakmájában (Izraelben nagyon sikeres volt)... Abba az irányba próbálok lépni, itteni politikusokkal, hogy a bank elégedjen meg az adóság felének a tervszerű visszafizetésével, és akkor vissza tud jönni, van munkája, el tudja adni a nagy lakást, maximum nálam lakik, aztán kitaláljuk hogyan tovább... de ez időbe telik, és addig tartani kell benne a lelket... Még van pénze, amit felél lassan, de nem az a fajta ember, aki képes elfogadni pénzt, amiért nem dolgozott meg. Van Pesten egy kislakása, szóval, a baj az, hogy nem akar élni... hónapok óta szakemberek kezében van (pszichiátrián), de úgy tűnik sokat nem segitett.. nyilván azért, mert a kilátástalansága nem szünt meg... egyértelmű, hogy haza kell jöjjön Izraelbe...
Közben beszéltem telefonon egy másik pesti csajjal, hogy vegye fel vele a kapcsolatot...
Szóval, arról van szó, hogy nem hagyni meghalni...
|
| |
|
|
| baguette |
2005.06.11. 17:20 [#2] |
| Szia Éva. Konkrét segítségre lenne a hölgynek szüksége, azaz fedélre, munkára, ételre, ruhákra, vagy inkább valakire, akivel beszélgethetne? Esetleg az segítene, ha pénzt kezdenénk gyűjteni? - ezek nem ironikus kérdések, hanem valóban érdekelne, hogy milyen típusú segítségre lenne itt szükség. Mert gondolom nem a véleményünk kell, jóllehet az is lenne. (Már az én esetemben) |
| |
|
|
| EMA |
2005.06.11. 17:11 [#1] |
R. áldott jó lélek, nem ezt érmeli a sorstól - helyesebben a férjétől... de most, kérek mindenkit, aki esetleg tud segiteni, tanácsot adni, mit tegyek...
Kaptam egy levelet, aminek bizonyos részeit idemásolom, az azonositható adatokat kihagytam:
NEM TUDOK TOVÁBB ÉLNI,MERT: Magányos vagyok,társtalan,nincsenek barátaim.
Nem tudok visszailleszkedni, Magyarországon nem érzem otthon magam.
Nem akarom tovább anyám pénzét költeni.
Nem érzem képesnek magam ismét a szakmámban dolgozni.
Nem tudom elviselni azt a tisztességtelen módot,ahogy elhagytam Izraelt.
Nem tudom elfelejteni a múlt erőfeszítéseit,igaz és erős hitemet,mellyel mind kudarcot vallottam,úgy gondolom nem miattam.
Nem tudom elfogadni,hogy minden jószándékom ellenére mindent elveszítettem Izraelben,országot,melyet szerettem,munkát...Sohasem költöttem csak magamra a pénzt,mindenemet megosztottam a családdal,s mindebből nem maradt meg semmi..,s még vissza se mehetek Izraelbe.
Nem tudom túltenni magam azon,hogy megöregedtem,és ekkor maradtam társ nélkül,s az aki mellett kitartottam a legnehezebb időkben is,magamra hagyott ott is,és most is,amikor annyira szükségem lenne a támaszára és a szeretetére,melyet többször visszautasított..Ahogy mondta:”Kiábrándult belőlem”.Nem adtam rá okot,sőt…Most,hogy megváltozott,másnak nőnek adja magából a jót,nekem csak a múlt rossz emléke maradt, semmi más.
Nem látok célt és kiutat magam előtt.
A családom volt a mindenem,s most nagyon messze vannak mind .
Nincs rám szüksége valójában senkinek,feleslegessé váltam mindenki számára.
Nem érzem senkitől a szeretetet,a lelki támaszt vagy az aggódást ,annak ellenére,amik történtek velem testileg és lelkileg.
Nem ad az élet egy csöppnyi örömet sem,nincsenek ünnepek,sem kikapcsolódás,sem terv.
Nem akarok még öregebbé válni,szegénységben ,betegségben és magányban várni a természetes halált,de nincs reményem arra,hogy ne így legyen.
Ha csak egy valami lenne másképp,jobb,próbálkoznék fennmaradni .
MEGPRÓBÁLTAM EGÉSZ ÉLETEMBEN HŰ MARADNI MAGAMHOZ,EZT TESZEM MOST IS.
A levelet a gyerekeinek kellene elküldenem, ha már nem lesz...
Nem lenne az első próbálkozás, sajnos... Pesten van, nem figyeltem rá eléggé, és most fogalmam sincs, mit kéne tennem...
Persze, azonnal irtam neki, és kértem, hogy ne tegye, hamarosan megyek Pestre, és megmozgatok mindent, hogy visszajöhessen Izraelbe...
Arról van szó, hogy tizenhét éven át ő tartotta el a családot, a férje csak adóságokat csinált, majd otthagyta félmillió sekel adósággal, ami az életben nem tud kifizetni... ezért otthagyta a lakását (az ára nem fedezné az adóságokat)és visszament Magyarországra, de nem az az ember, aki ilyet könnyen tesz, és most teljes csapdában érzi magát... Izraelben lenne megbecsült munkája, Pesten nincs semmi, de Izraelben a közös adóságot (a bankot nem érdekli, hogy mindig csak a nő dolgozott, a férje csak szórta...) rajta hajtják be, ami azt jelenti, hogy élete végéig gürcölhet, és a létminimumot tarthatja meg, a többit felzabálják a bankok... ha csak a fele részt kellene visszafizetni, már visszajöhetne...
Most legyetek okosak lányok! Komolyan!
|
| |
|
|
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
