 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| "mégmindignő" |
2005.09.20. 13:19 [#199] |
Szinte nincs értelme, hogy válaszoljak Neked, mert alaposan félreértesz és főleg félre akarsz érteni...
Sokáig nem szerettem magamat, tele voltam szorongással és kisebbségi érzéssel...sokat tanultam és fejlődtem minden téren...többek között azt is megtanultam, hogy igenis békében kell élni önmagunkkal és "szeretni kell magunkat"...
Nekem három legfontosabb és legjobban szeretett lény van az életemben, a párom és a két fiam...utána szünet és utána néhány nagyon közeli barát...aztán még szünet és általában az emberek...
Bizonyára nehezményezed, hogy általában saját példát hozok fel, vagy saját tapasztalatot, amiket én megéltem...ezért gondolsz önimádónak....
Helytelennek gondolod, hogy nem azt írom: a nők, a férfiak, egy ismerősöm, a barátnőm...hát nem én nem átallom leírni azt, hogy én, hogy valami velem történt meg, mégha "szar" dolog akkor is, mert olyat is írtam már.
Kerülöm az általánosítást, ezzel eleve vállalom a véleményemet, ami az enyém...tudom, sokaknak nem tetszik, de nem zavar...
Tehát, nekem nagyon fontos a szeretet és nagyon jó szeretni, bárkit a legfontosabbakon kívül is, örömet okoz...lehet, hogy szánalmas és hülye vagyok, de ilyen vagyok... |
| | Előzmény: [#197 | gem | 2005.09.20. 12:51] |
|
|
| gem |
2005.09.20. 12:51 [#197] |
| Hát azért ha felsorolnám a következő kifejezéseket....szeretet-önszeretet-önimádat.....őszirózsa , melyiket választanád? |
| |
| emese |
2005.09.19. 19:56 [#196] |
oszirozsa milyen nagyszeru no vagy te! Mindenki korulotted nagyon is szerencses!
En is csinaltam ilyesmit sokat a kicsikkel, ezek a mami varazsok. osztonos dolgok a legjobbak. ez termeszetesen jon ki sok nobol: a szeretet magia. Elet ossze van kotve, az eleterot a noktol lehet kapni ha szeretnek. nagyon elveztem a soraidat. Szinte lattalak ott a vilagodban. Gratulalaok neked, melyen erzo nagy leleku asszony vagy, az istenno melto kepvisel;oje.
Alldas es bekesseg. |
| |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.09.19. 15:07 [#195] |
Számomra a szeretet mágiája a legfontosabb és ez csak idézőjelben mágia, gyakorolja minden olyan ember, aki szeret, akár szülőt, akár gyereket, akár társat, akár barátot...
Amikor a fiaim kicsik voltak (pár hónaposak) ha este sírtak, nem tudtak aludni, vagy nyugtalanul aludtak hasra fektettem őket és puhán, finoman simogattam a hátukat és a posijukat, mindig elaludtak.
Anyukám mesélte, hogy kisgyerekként, ha kevéssé édesnek érezte a kakaót, kérte a mamáját, hogy dugja bele a kisujját (ez a forróság miatt volt valószínűleg)és máris édesnek érezte...
Ha a párom ideges vagy feszült szó nélkül megmasszírozom elalvás előtt és sokszor így az enyhülését segítve álomba is tudom "ringatni".
Már felnőtt voltam, talán még a 30-on is túl, amikor még élt az apám, olyan érzelmi szálak fűztek hozzá, hogy ha gondom volt, ha megoldatlannak éreztem valamit, a probléma megbeszélése után még pluszba az apám erős és szeretetteljes vállára hajtottam a fejem, néhány percig átölelve tartott, még (30-on túl is)megsimogatta a hajamat és ezzel erőt adott a döntéshez, valami biztatást, lendületfélét...remélem nem fogtok kinevetni...én az érzelmeket és az érzelmek nyílt vállalását egy férfitól, az apámtól tanultam...
Most már három éves múlt a kutyánk, nagyon súlyos beteg volt pici korában, biztos vagyok benne ha nem dajkáltam volna, nem simogattam volna, száját vizes vattával nedvesítve több éjszakán át, mint egy gyereket, nem élte volna túl... és egy fantasztikus állat lett belőle...
A barátnőm valamilyen szerencsétlen egybeesések folytán egyedül töltötte az 50. születésnapját, senki nem köszöntötte a fontosak közül, (ezt csak utólag tudtam meg) én későn este érkeztem hozzá, vacsorát főztem, szépen megterítettem az asztalt virággal, apró ajándékkal, fél éjszaka beszélgettünk és így akaratlanul megmentettem legalább a fele fájdalomtól...
a kisfiam kerületi nagy szavalóversenyre ment, megmagyaráztam neki, hogy semmilyen körülmények között nem fognak elengedni, megértette, később mégis sikerült az utolsó másodpercben odaérnem, már ott állt a gyerek a dobogón, láttam, hogy reménykedve keres a szeme, gyorsan felálltam odakiáltottam, R. itt vagyok, felragyogott a szeme, szinte hallani lehetett a követ a szívéről legördülni és harmadik lett...
Nem dicsekszem, nem vagyok jótündér, csak néha ösztönösen érzem, mikor kell a jó szó, a simogatás, egy kézszorítás, egyetlen tekintet...ezek az én igazi mágiáim... |
| | Előzmény: [#186 | emese | 2005.09.15. 19:34] |
|
|
| gem |
2005.09.19. 11:29 [#192] |
Persze az alapkérdés, hogy volt-e előtte bűn? Mert ha igen....:)No persze, ki, mit nevez bűnnek. Esküszöm a legtöbb büntudatot egy-egy tábla csoki befalása után éreztem....lenne mit vezekelnem, a múltamat több édességboltnyi nyalánkság szégyene szegélyezi.Hahhh
|
| |
| emese |
2005.09.18. 20:23 [#190] |
Igen, Elo viz az mint egy folyo, to, tavacska, de nem peldaul csatorna.
Ezek a kis ritualisok nagyon megnyigtatnak engem. Ugy erzem en meg tettem mindent amnit lehet, es atdatam a dolgokat a sors kezebe. Nincsen gorcsoles. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
