 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
1
|
2
| »
|
| emese |
2007.12.01. 19:53 [#20] |
katicabogar!
hala istennonek a parod a legjobbbaratod. Ez nagyon szeren cse, jo szerencset tovabbra is. |
| |
| czukor |
2007.08.27. 11:50 [#17] |
| Szerintem nem hangzik hülyén ezen a fórumon sem, nekem is a legjobb barátom a szerelmem. Azért szükségem van lányokra is:) Van gyerekkori barátnôm is késôbbi is. Fiú barátok csak egyetemi évekbôl vannak, a régebbiektôl elválaszt a tér és az idô. |
| |
| Mikianyukája |
2007.08.26. 20:53 [#15] |
Nekem felnőttkoromból vannak a legjobb barátaim, a legrégebbi az egyetem első évéből, majd meg is kérdezem az analitikusom mitől lehet ez...
ins omnia: "de csak úgy, hogy valamely pillanatban a "barátság" történetében legalább az egyik fél részéről szerelemféléről van szó" , haaat igen, de ez persze mindenféle nemi kombinációban előfordulhat. :D
|
| | Előzmény: [#11 | ins omnia | 2007.08.26. 10:13] |
| Macskalány |
2007.08.26. 12:47 [#14] |
| Nincs kényelmesebb dolog a világon egy régi barátnőnél! Az enyém sokévtizedes, első általánosban találkoztunk. Magunknak néha hazudhatunk, egymásnak soha - csak összenézünk és röhögünk, ha valamelyikünk megpróbálja. Nem kell "viselkedni", udvariasnak lenni, így visszanézve, pasi-, gyerek-, munkahelyi problémák valszeg nehezebbek lettek volna egymás nélkül. Nem mindenben értünk egyet, de értjük egymást. |
| | Előzmény: [#12 | ins omnia | 2007.08.26. 10:15] |
|
|
| juzsika |
2007.08.26. 12:19 [#13] |
ins omnia, nekem személyes tapasztalatom a férfi és nő közötti őszinte barátság. Nem is csak egy van ilyen az életemben. Az egyiket 23 éve (hároméves korom óta) ismerem, sosem volt egyikünk sem szerelmes a másikba, és őszinte, komoly barátság van még mindig kettőnk között. A másik egy hároméves barátság (tehát nem kamaszkori), úgy ismerkedtünk meg, hogy mindketten kapcsolatban voltunk már, és ugyanúgy tartósnak ígérkezik. Ha arra gondoltál, amit Freud állított (lebutított verzió következik), hogy minden kapcsolatban valahol ott van a szexualitás, még akkor is, ha nem tudnak róla vagy elnyomják, akkor valóban igazad van: csak ugye nem fekszünk le minden férfivel, aki éppen a barátunk.
Lánybarátnőm is van kettő, akikkel mindig számíthatunk egymásra, és sosem volt köztünk rivalizálás meg hasonlók. Vannak még kedves ismerősök, de a szűk baráti kör kimerül ebben a pár emberben, és ez jól is van így. |
| | Előzmény: [#11 | ins omnia | 2007.08.26. 10:13] |
|
|
| ins omnia |
2007.08.26. 10:15 [#12] |
az eredeti kérdésre visszatérve: én még nem csalódtam régi barátnőimben soha
a régi barátnők olyanok kicsit mint a testvérek: bárhogy változnak az évek során, úgy szeretem és fogadom el őket, amilyenek
|
| |
| ins omnia |
2007.08.26. 10:13 [#11] |
minél több a közös élmény, az együtt töltött idő, és az energiabefektetés, annál mélyebb a barátság, nem?
ezért én is a kamaszkoriakat látom tartósabbnak
nagyobb az elkötelezettség, és a lojalitásérzés, nem?
a ffi és nő közöttiben én sem hiszek
mármint hiszek, de csak úgy, hogy valamely pillanatban a "barátság" történetében legalább az egyik fél részéről szerelemféléről van szó
cibere, miféle csalódásról tudsz beszámolni?
|
| |
| További oldalak:
1
|
2
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
