 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
| 4
|
| lulu |
2005.04.20. 15:43 [#6] |
hello,
jó tippek wufwuf, de ez már csak egy 2. lépés (a pszichológia szerint persze).
Az első valóban az önismeret. Ha nem csak úgy teszed a dolgokat, és azok öntudatlanul "megtörténnek" veled, hanem tudod is, hogy mi miért történik veled, benned, arra is van rálátásod, hogy a másik vajon miért lép így vagy így, akkor vhogy megbocsátóbb leszel a magad hibáival szemben is.
Ez a biztonság adja aztán, hogy tudsz majd örülni az élet dolgainak is. De mondom, ezt a pszichológia mondja... |
| |
|
|
| wufwuf |
2005.04.19. 23:34 [#5] |
Nem mindegy, h csak szereted azt a valamit csinálni, vagy aktívan boldoggá tesz. Én egy erős, inpulzív érzésre gondolok, amely felszabadít önmagadból és nem gondolkozol magadon közben.
Önmagunkat tökéletesen megismerni munkás...és időbe telik...állítólag megvilágosodással jár:)), de addig is, amit megismerünk magunkból, azt lehet szeretni, elfogadni
És nem kell folyton nevet adni az érzelemnek, inkább meg kell élni őket. Ha gondolkozni kezdesz rajtuk, már nem is éled át.
A tánc, a sport, a szex vagy bármely aktív mozgással járó cselekvés leállítja az agyat (egy időre) és nincs több probléma. Mert minden problémát az elme hoz létre, az elme éli meg annak.
Ne gondolkozz rajta,ne hidd el - egyszer próbáld ki, tapasztald meg. ne kívülről várd a megoldást,Te magad tegyél érte. A külső lökés csak elindít, de te tartod magad meg az úton. |
| |
|
|
| baguette |
2005.04.19. 23:02 [#4] |
| Nos, ezzel van egy kis baj. Mert egyrészt igyekszem azt csinálni, amit szeretek, és szerencsére a munkám pl ilyen, tehát a nap egy része már eleve ilyen dologgal telik, de mi van akkor, ha nem csinálhatod azt, amit szeretsz? Mert leginkább beszélgetni szeretek. Ismerkedni, megismerni, áramolni oda-vissza egy beszélgetés alatt.. S nem nagyon van kivel.Vagy csak iszonyúan ritkán. - A többi: zene, színház, mozi, kert, könyvek azok megvannak. De azt hiszem az önismeret nélkül az önszeretet sem megy, márpedig mit jelent az önismeret? Tudok nevet adni minden érzelmemnek? vagy? |
| |
| Drakula |
2005.04.19. 22:34 [#3] |
| ez az önmagam szeretése nekem sem érthető - éppen gyakorlatilag. |
| |
| wufwuf |
2005.04.19. 21:35 [#2] |
szia baguette, megpróbálok..
nekem is sokáig nehezen ment, de van egy jó hírem:egyszer csak megtörténik. neked is meg fog:)
valahogy úgy történt, hogy "elkezdtem nem oda figyelni magamra" és csak olyan dolgokat csináltam (amikor csak időm engedte), amit szeretek és örömmel tölt el.sok-sok öröm kell.lehet gyakorlatokat, könyveket...stb igénybe venni, de akkor még mindig csak elméletben teszel magadért és magadra fókuszálsz.oldódj fel az örömben.próbáld ki, menni fog:) |
| |
|
|
| baguette |
2005.04.19. 21:25 [#1] |
Sziasztok.
Úton útfélen, baráti tanácsként, női lapokban, folyton folyvást megkapom, hogy szeressem magam és fogadjam el magam, mert anélkül nincs boldogság, nincs mások szeretete, mert ez az alap.
OK. Éretm, egyet is értek. DE: hogy kell?
Vannak-e KONKRÉT gyakorlataitok, tanfolyam, pszichiáter, könyv, ének, bármi, ami erre VALÓBAN és GYAKORLATI segítséget nyújt.
Mert az ideológia megvan, a filózófia és elmélet zsákszámra mindenütt, csak én ülök nyomorultul s tudatlanul, néha irigykedve, mert nem tudom hogy kell önmagamat szeretni. Mit is jelent az? Örökkére szól, ha egyszer megtanulja/megéli az ember lánya/lénye, vagy elillan, és újra és újra meg kell tanulni? Segítsetek kérlek... |
| |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
| 4
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
