 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
| kő |
2006.01.28. 10:48 [#7] |
| Bocs, lyányok, a sok gépelési hibáért! :) |
| |
|
|
| kő |
2006.01.28. 10:47 [#6] |
Szia ZSU04,
megértelek, és együtt érzek veled, nagyon nehéz lehet neked most.Én is babát várok, együtt a párommal és még így is rengeteg a félelem, az aggódás, a bizonytalanság bennem. A terhesség elején járok, és most megnyugodva olvasom, hogy ez természetesen mindenkinek az elfogadás, a lelki ráhangolódás időszaka. Soha nem hittem, de ez tényleg nehéz dolog. Már egy-két éve éreztem, hogy szeretnék gyereket, most itt van és lám, megijedtem, sok-sok mindentől, de most nem rólam van szó.
Elhagyott a párod? Nem akarta a gyereket? Ha ezért elhagyott, nem hiszem, hogy igazán szeretett volna, ne haragudj, de így van. Most mondjam azt, hogy az ilyentől jobb szabadulni?! Igen. Csak szar most neked és sokan nem is hinnék, hogy hánby alakalommal (a leghétköznapibb pillanatokban) mitől szar az embernek. Terhesség (igen ezt mondom, mert már hányok attól, hogy ha ez elhangzik, mindenki ájtatosan simogatja a hasát és azt mondja, hogy ő ezt a szót nem hasznája, mert ez áldott állapot stb. Persze, de magyarul ez az egyik elnevezése!!!)körüli dolgokról ha szó van, szinte mindig boldog párocskák, napfény, boldogság, kistesók ilyesmi látható. És milyen lehet ezt egyedül végigcsinálni, miközben körülöttünk minden csöpög az édeskés máztól?! Párok jönnek az orvoshoz is, pl. És ne értsetek félre, én várom a kisbabát és a párom is, nagyjából minden rendben van körülöttünk (nagyjából,persze, mert mikor van tényleg minden rendben?!), de nagyon szíven ütött ez a topik-indytó. Nagyon együttérzek veled, szerintem sokszor eszembe fogsz jutni. De legyél nagyon erős,örüljél, és ki tudja, hogy jó-e, de még a pasi is visszajöhet.
Tényleg, mindenképpen meg akarod tartani? Ilyesmin gondolkodtál? |
| |
|
|
| polaris |
2006.01.28. 08:47 [#5] |
| tarkabab, ugye nem csak aggódtunk? :)) igaz, a 'lebegés' valóban nem permanens... ezért sokat jártam usziba! :)) |
| |
| Agi53 |
2006.01.28. 08:18 [#4] |
| Elnézést, hogy megkérdezem, de az első az - már az idő miatt is-, hogy meg akarod-e tartani a babát vagy sem. Azt hiszem ezt kell először eldöntened, de ehhez többet kellene tudni rólad, a körülményeidről, s persze az is lehet, hogy minden körülmények között elutasítod az abortuszt, s ez fel sem merült Benned. Ez esetben elnézést már a kérdésért is. |
| | Előzmény: [#1 | Zsu04 | 2006.01.27. 22:42] |
|
|
| tarkabab |
2006.01.28. 06:55 [#3] |
ó, egyáltalán nem az az áldott állapotban lebegés mindenkinek a 9 hónap!
még a tiednél könnyebb helyzetekben is szenved, aggódik, retteg, szomorkodik az ember 100 meg 100 ok miatt. Az elsô harmad lelki "feladata" a baba elfogadása, természetes, hogy ilyenkor ezzel foglalkozik az ember és az ôszinte válaszban nem mindig csak igenek vannak. Ráadásul érzekenyebben is érintenek ilyenkor a dolgok, összeroppant, amire korábban vállat rándítottunk.
A párkapcsolatok is nagy teher alá kerülnek (ismétlem, még azoknál is, akik mindketten tapsikolnak a hírre).
Szóval teljesen normális az amiben most vagy, nem azt jelenti, hogy vége a világnak. Nehéz, de nem végzetes és mindenképpen átmeneti.
A helyzet megoldásához nem akarok tanácsokat osztogatni, mert azt te sokkal jobban tudod, hogy milyen vágyaid és lehetőségeid vannak. Drukkolok neked, hogy jóra forduljanak a dolgok! |
| |
|
|
| koloratura |
2006.01.27. 23:56 [#2] |
nem tudok neked okosat mondani Zsu04
velem ilyen nem volt meg
de barscak lenne
40 leszek par honap mulva es ay egesy eletem a vedekezesrol szlt
most mar nem tudom milesz
de beszeljunk rolad
biztosan lesyenk itt lanyok akik voltak hasonlo helyzetben es meg tudnak erositeni teged
magadban meg a dontesedben akarhogz is dontessz
hany eves vagy?
ha nem tolakodo a kerdesem
|
| |
| Zsu04 |
2006.01.27. 22:42 [#1] |
| Sziasztok! Mit tegyek? Mások annyira örülnek, hogy terhesek. Hát én nem, hogyan örüljek amikor elhúzott az, akit szerettem? Pedig annyira más volt addig, amíg el nem mondtam neki. Kedves, most nem akar velem még beszélni sem. Végleg elhagyott? Mostanra egyedül sirdogálok. Hova menjek, mit tegyek? Veletek nem történt meg ilyesmi? Mit tegyek? Köszi, ha tanácsot kapok tőletek. Ha nem akkor elbújok egy szigetre. |
| |
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
