 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| macsóka |
2007.05.09. 08:44 [#154] |
| Persze, nyilván ez egy sarkított vélemény. De akár állhat a te példád esetén is. Ez a szituáció hasonlított volna az egykori szerb-horvát helyzetre, ahol azután a horvátokat büntették. A mi esetünkben ez azt jelentette volna, hogy a háború után sem szakadnak le a nemzetiségek, velük kellett volna nekiállnunk a szocializmusnak. A gyakorlat azt mutatja, ez se sok jót hozott. |
| | Előzmény: [#153 | flimo2 | 2007.05.09. 01:27] |
| flimo2 |
2007.05.09. 01:27 [#153] |
| Macsóka, azért trianon elég jelentős esemény volt a térség életében ahhoz, hogy úgy tekintsd, az eltörlése a többi folyamatra nem hatna. Például 90%, hogy nem mi, hanem a kisebbségeink álltak volna Hitler pártjára. |
| |
| macsóka |
2007.05.08. 23:14 [#151] |
Nem akartam senkit megbántani, legkevésbé w-t. A mondat talán helyesebben hangozna így:
A határokon kívülre került magyarok tragédiája mellett, történelmi léptékkel nézve az ország nagy szerencséje volt Trianon. Ezt továbbra is fenntartom. |
| |
|
|
|
|
| juzsika |
2007.05.08. 21:32 [#149] |
macsóka, ne haragudj, de jókora bántó cinizmus van a szövegedben. 1989 előtt attól rettegtem, hogy melyik kölyök fog meghajigálni kővel, mert esetleg meghallották, hogy hatévesen magyarul beszéltem az utcán anyámmal, vagy hogy apámat mikor viszik el csak azért, mert református lelkész. Eltűnő határok? Tudod mit? Legyél te román állampolgár uniós csatlakozás előtt pár évig, amikor minden bunkó vámos megalázhat, és neked tűrni kell, hiába beszélsz három világnyelvet felsőfokon, csak azért, mert nem tartozol az elitbe (nem vagy EU-tag). Amibe beletartozik az is, hogy éjjel leszállítanak a buszról, és egyenként oda kell járulni az ablakhoz, hogy pecsételjék le az útleveledet, mert nem méltóztatnak feljönni a buszra.
És legyél román állampolgár uniós csatlakozás után, amikor csodálkozva forgatják a személyidet, és a magyar határon megkérdik, hogy honnan tanultál meg ilyen szépen magyarul (közben otthon meg ordít veled a pék, hogy Romániában vagy, beszélj románul, de ha angolul szólalsz meg, akkor kinyalják a hátsódat is), a brit bobbyk meg azért tanulnak románul, mert a csatlakozás óta hirtelen megnőtt a román állampolgárságú zsebmetszők száma Londonban. A kárpáti fenyveseket pedig Verestóy Attila RMDSZ-szenátoron kérd számon, ő tehet a sok törvénytelen tarvágásról.
Ezeket a sérelmeket és elszenvedett fájdalmakat pedig semmilyen ezerrel fejlődő gazdasági kapcsolatok és ócska dumák nem gyógyítják be. Tájékozódj kicsit kérlek, mielőtt ilyen kijelentéseket teszel. |
| | Előzmény: [#148 | macsóka | 2007.05.08. 20:07] |
|
|
| macsóka |
2007.05.08. 20:07 [#148] |
Trianon a XX. századi magyar történelem legnagyobb szerencséje. Belegondolni is rossz mit kezdtünk volna a rengeteg militáns nemzetiségünkkel ha nem csatolják le őket rólunk. Most meg itt állunk az eltűnő határok két oldalán és ezerrel fejlődnek a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok. Lassan a kárpátok zúgó fenyvesei is ide vándorolnak a szomszéd szupermarketbe, kertibudi formájában.
Amúgy meg, hogy irányított volna ez a nép egy ekkora országot, ha ezzel a kicsivel se képes semmit kezdeni. |
| |
|
|
| rozsaanna |
2007.05.08. 14:28 [#146] |
Tehát wacak: a roma kultúra egyrészt furcsa lehet számunkra, másrészt lehetnek olyan elemei, amelyek az alapvető emberi értékeknek szerintem ellentmondanak, pl. a magántulajdon nem szent, hanem pl. ha találsz egy biciklit, az a tiéd. A gyilkosságra meg egyáltalán nincs mentség semmilyen kultúrában.
Trianon hatását ma is érezhetjük, nagy gazdasági-kulturális veszteség volt, de a megoldás szerintem nem az agyatlan indulatoskodás - ahogyan azt sokan csinálják Trianon-pólóban feszítve -, hanem a magyarság értékeinek konstruktív ápolása, pl. népzene, -tánc, stb.
Egyébként a cigánysághoz való hozzáállásod olyan, mint a nyuszikás-sapkás viccben a farkasé: ha van rajta sapka, azért verjük meg, ha nincs, akkor meg azért... |
| |
|
|
| bugsister |
2007.05.04. 20:37 [#145] |
Hat éve várja sírjában a halált egy 103 éves indiai
[MTI] május 4. péntek
H
at éve fekszik halálát várva a földben egy indiai aggastyán, aki elhunyt feleségének nyughelye mellett ásta meg saját sírját. Közben százával érkeznek a helyszínre a kíváncsiskodók, hogy lássák az "élő halottat".
A magát 103 évesnek mondó Baszanta Rojnak évek óta az az egyetlen foglalatossága, hogy eltakarítja sírjából a gazt, amúgy csak fekszik egész nap a gödörben, amelyet azután ásott magának, hogy felesége az 1990-es évek végén elhunyt. (A férfi egy olyan hindu kaszthoz tartozik, amelyben a halottakat eltemetik, nem pedig elégetik, mint az egyébként szokás az országban.)
"Mindennap kitakarítja a sírját, és várja halálát, de az egyre csak kerüli őt" - mondta tömören Dzsarkhand szövetségi állam kormányának egyik tisztségviselője.
|
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
