 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| polaris |
2006.01.10. 15:28 [#32] |
igen, egyik mindig valamennyire 'alárendelt'... sado / maso vagy egyeszerübben: egyik mindig jobban 'szeret', mint a másik... amíg szeretet van, - mert az 'megengedö' - nem is szokott mindez problémát jelenteni - ha vége, s ´nem tudnak egymástól fizikailag elkülönülni - na akkor jön az agresszió. sztem.
(Sartre-nak és Beauvoirnak legalább volt annyi esze, hogy imádatuk s a hatalmas szellemi partnerségük ellenére sem költöztek össze :) |
| | Előzmény: [#28 | abcdefgh | 2006.01.10. 15:19] |
|
|
| abcdefgh |
2006.01.10. 15:19 [#28] |
| Beauvoir nézetei e kérdésben szoros rokonságban állnak Sartre-nak a Lét és a Semmi-ben a szerelem és vágy fogalmáról adott elemzésével, aminek a veleje kb. az, hogy a szerelem célja az "összeolvadás" és azzal járó önfeladás révén eltárgyisítani önmagunkat, a vágyé pedig a testiségében eltárgyiasítani a másikat - ezért a szerelem alapvetöen mazochisztikus, a vágy pedig szadisztikus tendenciákat hordoz. Összefoglalva: az egész férfi-nö kapcsolatot szerintük sehogy sem lehet "jól" csinálni, minden emberi kapcsolat óhatatlanul dominancia-harccá fajul, "a másik ember - maga a pokol". |
| | Előzmény: [#17 | zam | 2006.01.10. 14:46] |
|
|
| loncka |
2006.01.10. 15:18 [#27] |
Nekem 3 dimenzió fontos egy férfival való kapcsolatomban: szellemi, lelki és fizikai összeillés. Felnézni kizárólag az utóbbi, a fizikai formában tudok, tehát ha kisebb vagyok nála. Irigylem azokat a nőnek, akik le tudják küzdeni a kényelmetlen érzésüket a náluk alacsonyabb férfiakkal. Nekem sajnos nem megy, és ez persze korlátoz is a "párválasztásban". Semmilyen más értelemben egy férfival való kapcsolatomban nem használnám a lenézés vagy felnézés kifejezést. A kölcsönös tiszteletet és megbecsülést talán, de inkább az elfogadást és bizalmat említeném ezek helyett. A folyamatos tisztelet és megbecsülés nem biztos hogy egy kapcsolat minden pillanatában tartható, tehát inkább hangzanak ezek szép szavaknak (bár melyik nem).
A felnézés klasszikusan használt kifejezés szerintem a gyenge nő és erős férfi képből fakad, és a társult képzetekből.
És még azt is el tudom képzelni, hogy egy hagyományos értékekkel bíró családban nevelkedett leányhoz bár az édesapja "lehajolt", a látott és kapott minta a férfiakról inkább a gondviselő és törődő férfikép. Ez persze megint csak általánosítás... inkább példának szántam.
Az alárendelt szerepeknek szvsz néha nincs köze a felnézéshez, de ezen még gondolkoznom kell. Pl. egy dominánsabb férfi maga alá rendel egy nőt: ez a nő nem fog felnézni erre a férfira. |
| | Előzmény: [#17 | zam | 2006.01.10. 14:46] |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
