Forrás: Tűsarok [http://www.tusarok.org]

Magyarországon sem lehet többé különbséget tenni a férfiak és a nők között a biztosítás díjaiban és szolgáltatásaiban. A közkeletűen „Gender-irányelvnek” nevezett rendelkezés várhatóan a hazai piacon is a nőket érinti majd hátrányosan – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

A jelenlegi differenciálás megszűntével a nők esetében a biztosítók nem tudnak majd a nőkre vonatkozó, kedvezőbb statisztikai mutatókkal kalkulálni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szabályozás a korábban megkötött szerződések feltételein nem fog változtatni. Egészen mostanáig a „nem” az egyik legfontosabb kockázat-elbírálási szempont volt a biztosítási gyakorlatban. A férfiak halálozási kockázata például 70 éves korig több mint duplája a nőkének, és az egészségbiztosítási kockázatok is sok területen hasonló eltérést mutatnak. Ezt figyelembe véve a biztosítók képesek voltak a nőknek kedvezőbb díjú termékeket kínálni, mint a férfiaknak.

„Magyarországon a ’nem’, mint kockázat-elbírálási szempont főleg az élet- és személybiztosítások területén, ezen termékek árazásánál tölt be fontos szerepet – húzza alá Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. Helyettesíteni csak olyan, sokkal esetlegesebb, „változékonyabb” tényezőkkel lehetséges, Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies
mint a lakóhely, a táplálkozás vagy például a jellemző szabadidős tevékenység. Ezekkel kapcsolatban jóval kevesebb statisztikai adat áll rendelkezésre, és mivel e sajátosságok sokkal inkább a „privát szférába” tartoznak, az ezekre való rákérdezés az ügyfelek egy részénél akár komoly ellenérzéseket is kelthet.

A kötelezően előírt uniszex díjak így várhatóan éppen a kisebb kockázatú ügyfeleket fogják a biztosításoktól eltántorítani, vagyis a biztosítási csoportok kockázata nőni fog, ami várhatóan magasabb tartalékképzési kötelezettséget is szükségessé tesz majd. Emellett az átállás jelentős plusz feladatokat is ró a biztosító társaságokra.

„Az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelv - a közvélekedéssel ellentétben - nem kifejezetten biztosító-specifikus szabályként született. Sőt, a nyomós szakmai indokokra tekintettel hosszú évekig kivételként lehetővé tette a biztosítók számára, hogy a ’nem’-et továbbra is differenciáló tényezőként alkalmazhassák – magyarázza
Lencsés Katalin, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának vezetője. Az Európai Bíróság ezt felülbíráló, 2011-es döntése sem e gyakorlat jogosságát vonta kétségbe, csupán a jogszabály megalkotásának a technikáját kifogásolta. Mégis, bár egyetlen tagország sem akarta, decemberben minden tagországban, így Magyarországon is be kell vezetni az uniszex árazást. Mindez komoly tanulságot kell hogy jelentsen az uniós döntéshozók számára.

„Az egyenlő bánásmód elvének ilyen jellegű értelmezése paradox módon a legtöbb biztosítási ágazatban a nőket érinti majd hátrányosan, és a kockázatok és költségek növekedése miatt társadalmi szinten is veszteséget okoz – mutat rá Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója. – Ezek a negatív hatások azonban eltörpülnek az életkor szerinti differenciálási tilalom esetleges
bevezetésének következményei mellett, amelyek egyértelműen a jelenlegi életbiztosítások végét jelentenék az Európai Unióban.”