| Copyright © 2004 Anyahajó Egysület |
Forrás: Európai Parlament [http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/048-69676-060-03-10-908-20100226STO69648-2010-01-03-2010/default_hu.htm] A kötelezően biztosított szülési szabadság 14‑ről 20 hétre történő meghosszabbítása, és két hét fizetett apasági szabadság – ez az EP nőjogi szakbizottsága által nemrég elfogadott jelentés két fő javaslata. A cél olyan feltételek teremtése Európában, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a szakmai önmegvalósítás és az anyaság között.
Melyek jelentésének főbb célkitűzései? Edite Estrela (szocialista, portugál) témafelelős: Egyrészt a várandós, szoptató és gyermekágyas nők saját munkahelyükön való védelme, másrészt pedig a nemek közötti egyenlőség jogszabályokba való belefoglalása a családi, szakmai és személyes élet összeegyeztethetősége tekintetében. A jelentésem tartalmaz továbbá néhány innovatív javaslatot is, amelyek célja a nagyobb igazságosság és az egyenlőség, ideértve az európai szabályozásból kiszorult otthoni munkavállalókat, valamint azon szülők jogait, akik 12 hónapnál fiatalabb gyermeket fogadnak örökbe: őket a szülői szabadsággal egyenértékű jogok illetnék meg. Milyen ellenállásba ütköztek javaslatai? Kétféle ellenállásba. Először is, ideológiai ellenállásba – az EP különböző származású, kultúrájú, ideológiájú és élettapasztalatú képviselőkből tevődik össze – ami egy ilyen jellegű kérdés megvitatásánál előjön, egészen az olyan típusú véleményekig, miszerint a nőknek otthon kell maradniuk. Aztán ott van a pénzügyi ellenállás, akik a költségek szempontjából érvelnek. De ez az irányelv 18 éves, és nem holnap hozzuk meg e jogszabályt, a tagállamoknak 3 év áll majd rendelkezésükre, hogy ezt átültessék nemzeti jogszabályaikba. Az nagyon rossz jel lenne számunkra, az uniós országok és Európa számára, ha egyszer az irányelv hatályba lép, a helyzet nem volna kedvezőbb, mint most. Következetesnek kell lennünk: egyrészt az Európai Bizottság és a Tanács figyelmeztet bennünket a demográfiai deficitre, és aztán, amikor olyan intézkedések végrehajtásáról van szó, amelyek célja a születésszám növelésének ösztönzése, elkezdünk garasoskodni. Figyelembe véve a kritikus gazdasági helyzetet, valóban ez-e a megfelelő pillanat ilyen intézkedések végrehajtására? Milyen következményekkel jár az alacsony születési arány? A mai gyermekek a jövő adófizetői, akik felelősek a szociális biztonság fennmaradásának biztosításáért. Aktív népességre van szükségünk, és küzdenünk kell az ellen a sztereotípia ellen, mely szerint az anyaság nem csupán nem betegség, de nem tekinthető problémaként vagy teherként sem a társadalom számára, mivel ez a társadalom számára nyújtott szolgáltatás. A nőket nem szabad arra kötelezni, hogy választaniuk kelljen az anyaság vagy a vezetői felelősség között. Jó megoldásnak tűnik továbbá a részmunkaidőben való foglalkoztatás, de amikor a nők elérik a nyugdíjkorhatárt, büntetve találják magukat, pontosan azért, mert otthon maradtak gyermekükkel vagy részmunkaidőben dolgoztak. Egyes tanulmányok szerint a nők és a férfiak díjazása közötti szakadék még nagyobb lesz, ha elérik a nyugdíjas kort. Idősebb korban a női szegénység tovább éleződik, amikor a legnagyobb szükségük lenne a méltóságteljes élet feltételeire. Hogyan vélekedik az apaság kilátásairól? Az északi országokban, azt az embert, aki nem osztozik a szülői szabadságban és nincs jelen otthon, rossz apának tartják. Délen, azt a férfit, aki szülői szabadságra megy, rossz dolgozónak tekintik. Az apasági szabadság jobb összhangot tesz lehetővé, figyelembe véve a gyermek érdekeit, a nők korábban és annyi gyermeket lesznek képesek vállalni, amennyit szeretnének, mivel a tanulmányok azt mutatják, hogy az európaiak nem vállalnak annyi gyermeket, amennyit szeretnének. Én mindenfajta felelősség megosztása mellett vagyok. A rovatot a RECON - Reconstituting Democracy in Europe támogatja. |