Copyright © 2004 Anyahajó Egysület
http://www.tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=2213

Család és munkahely: együtt nem megy?
[2008.11.18. 21:18]

KARRIER

Forrás: Tűsarok [http://www.tusarok.org]

Rész- és/vagy rugalmas munkaidő, apává nevelés programja, otthoni munkavégzés – mindez segíthet abban, hogy a nők is a munkaerőpiac teljes értékű tagjaivá válhassanak. Az Életminőség, családbarát munkahely, esélyegyenlőség című konferencián az is kiderült: nehéz családbarát munkahelyet létrehozni, ha az adott cég eleve nem emberbarát.

Tőlünk nyugatra már óvodás korban találkoznak a gyerekek az „apává nevelés programjával”, amely megismerteti őket az ideális családi feladatmegosztással. Magyarországon még nem ismert ez a program – derült ki Dobrev Klára előadásából. Pedig, ha nálunk is bevezetnék, talán nem jelentene újdonságot a felnőttkor elérésekor, hogy „a gyerekvállalás nem csak a nők feladata a családban, és a gyermek nevelésére az apáknak is lehetőséget kell adni.” Dobrev Klára úgy látja, a részmunkaidő is sokat lendíthet az igazságosabb családi munkamegosztáson.

Dobrev szerint a másik nagy problémát a munkaadók jelentik: „A vállalatok nem szeretik a női munkavállalókat. Főként a kisgyerekeseket nem, pedig ők is teljes értékű tagjai a munkaerőpiacnak. Felháborító, hogy a szülési szabadságuk után nem tudnak visszamenni a munkahelyükre!” – jelentette ki.

Frey Mária (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) szerint elengedhetetlen feladat lenne „a munka és a család összehangolása”. Ehhez szükséges a „családbarát környezet, rugalmas munkaszervezet, gyermekgondozói szolgáltatások és az otthoni munkák egyenlő elosztása”. Frey is kiemelte a részmunkaidő fontosságát. „Nálunk használják legkevésbé a részmunkaidőt. Külföldön ezt is főként a férfiak veszik igénybe: a több munkahely miatt”.

Munkajog kontra esélyegyenlőség?

Lehoczkyné Kollonay Csilla (CEU) előadásában arról szólt, hogy megoldást kellene találni a nemek egyenlőségére és az annak megfelelő munkajogra. Megfigyelhető ugyanis a feminizáció a munkaviszonyok területén is. Bizonyos foglalkozásokat nagy számban eluraltak a nők, és sokat változott a női „életvonal”: tanulás - gyerekvállalás – nyugdíj helyett ma már tanulás – munka – gyerekvállalás – munka – nyugdíj a nők életmodellje. Kollonay Csilla prezentációjában azt mondta el, hogy a jogszabályban el kéne jutni odáig, hogy „a munkáltató számára ne létezzen külön férfi és nő”. Véleménye szerint a klasszikus nőkép/nőszerep miatt nem változik a társadalmi attitűd. A nagy erőkkel bíró médiában is a hagyományos női sztereotípiákkal találkozhatunk, s ez sem hagyja kilépni a nőket ebből a képzetből. A gyermeknevelés azonban nem csak az anyákkal azonosítandó, mert sok férfi igenis szeretne szerepet kapni gyermeke nevelésében, így nekik is meg kéne adni az „apai szabadságot”.

Kispéter Erika (CEU) és Primecz Henriett (Corvinus Egyetem) saját kutatásaikat mutatták be az érdeklődőknek. A Kispéter Erika által kutatott vállalatnál már megjelentek a családbarát törekvések. A cég azzal segíti alkalmazottjait, hogy engedélyezi az otthoni munkavégzést, és a rugalmas munkaidő-beosztást is. A Primecz Henriett által bemutatott két vállalatnál a megkérdezett munkavállalók hiába mennek haza, otthon is a munkán jár az eszük, így nem élvezhetik 100%-osan a családi környezetet. Az egyik alkalmazott elmondása szerint ezért „hétvégén van család – hétközben nincsen”.

Kevés betegszabadság, sok túlóra

Rédai Dorottya (CEU) és Fodor Éva (CEU) közös prezentációja („Életminőség a változó Európában”) egy nyolc országot érintő, 2006-ban indult és 2009-ben befejeződő kutatás közelgő végeredményeiből adott előzetest. „A kutatás alapvető kérdése az volt, hogy mi az összefüggés a munkahelyen végzett munka minősége és az emberek munkahelyi, illetve általános jólléte között”. A kutatási eredményekből az látszik, hogy a magyarok a vizsgált országok lakóihoz képest többször túlóráznak rövid előzetes értesítés mellett, ők azok, akik a legtöbbet utaznak a munkahelyükre, a legkevesebbszer veszik ki a betegszabadságot, és kevésszer veszik igénybe a rugalmas munkaidőt. Az előadók a következőkre szerettek volna rávilágítani: „a magyar munkavállalók kiszolgáltatottabbak és nehezebb körülmények között dolgoznak, mint külföldi kollégáik, és e körülmények javítása jelentősebben befolyásolná a munkahely családbarát/magánélet-barát jellegét, mint a tipikusan ezt célzó intézkedések. Mindemellett a magyarok nem kevésbé lojálisak, illetve nem kevésbé szeretik és élvezik a munkájukat, mint a más országbeli, jobb körülmények között dolgozók.” (Az előadók többször hangsúlyozták, hogy „a minta nem reprezentatív”, vagyis csak azokra a vállalatokra jellemző, akiket megkérdeztek.)

Az üzleti mellé családbarát terv is kell

Solti Andrea a családbarát intézkedéseket bevezető Shell Hungary HR vezetője elmondta, hogy a vállalatuk tisztában van azzal, hogy az ott dolgozók akkor tudnak igazán helyt állni a munkavégzésük során, ha a magánéletük is rendben van, azonban a magánélet nem mindenkinél egyenlő a családdal. Cége fontosnak tartja a „különbözőségek értékként kezelését és fenntartását”. „Nem jóról és rosszról van szó, hanem a különbségről”- hangsúlyozta Solti Andrea.  „A családbarát programok nem elszigetelt programként nyilvánulnak meg, hanem integrálva. A vállalat is megtalálja ebben az értékeket. A Shellnél az esélyegyenlőségi terv kidolgozása ugyanolyan elvárás, mint az üzleti terv kidolgozása”. – mondta Solti. Solti Andrea szerint elengedhetetlen ennek megvalósításához egy modell megléte: ő a saját példáján tanult, s ez személyes elkötelezettségében is megerősítette.

Dénes Gábor a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke elképzelése szerint „a családbarát munkahely az, ahol az egyén majdnem olyan jól érzi magát, mint otthon”. „Az ideális környezet az lenne, amely a munkavállalóban munkába lépésének első napján megszüntetné a vállalat a stresszt.” A MOSZ elnöke javasolta a civil szervezeteknek, hogy  az ő segítségével keressék meg a cégeket, vállalatokat, és világosítsák fel a munkavállalókat a jogaikról. Dénes ugyanis úgy látja: számos problémát lehetne úgy kiküszöbölni, ha az emberek tisztában lennének jogaikkal. Dénes Gábor szerint a családbarát munkahelyek megvalósításához ma még hiányoznak az alapok: „emberbarát munkahelyekre és érzelmi intelligenciára is szükség van, de ez sajnos nem megy egyik napról a másikra.”

nydorka
[info@tusarok.org]

Kapcsolódó linkek:

Ingyenes anyabarát állásközvetítő nyílt [2006.01.05. 16:05] [http://www.tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=1106]
Konferencia: Életminőség, családbarát munkahely, esélyegyenlőség [2008.11.07. 14:32] [http://www.tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=2204]