Forrás: Reklámok és NEMek [http://www.reklamokesnemek.hu]

Nagy sikerrel, közel száz résztvevővel zajlott le a reklámok és NEMek nemzetközi konferencia 2007. június 11-én a budapesti Cseh Centrumban.

Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója

Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója bevezető előadásában a nők és férfiak média- és reklámbeli ábrázolásáról, a médiakutatás különböző hullámairól, a szexizmus és a reklámok összefüggéseiről beszélt.

Katarzyna Pawlik és Patrycja Gowienczyk a lengyel Regional Branch of Polish-Czech-Slovak Solidarity Association-től érkeztek, és a lengyelországi helyzetről számoltak be, külön foglalkozva a hazai és multinacionális cégek reklámozási szokásai és erkölcsei közti különbséggel, valamint a Play mobilszolgáltató márkabevezető kampányával.

Mila Lukasova a prágai Open Society Fund munkatársa képes beszámolót adott a csehországi helyzetről, valamint a szexista reklámok és a csehországi (német, angol) szexturizmus közötti szomorú összefüggésekről.

Lubovica Kobova, a szlovák Aspekt szervezettől hazája reklámozási szokásairól beszélt, valamint az ottani reklámszakma önszabályozása nyújtotta lehetőségekről, a panaszos eljárás menetéről és a civilek esélyeiről.

Bolgár Eszter (ARC)

Pázmándi Kinga, a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságának elnöke a jogi szabályozás és szankcionálás helyett inkább a szakma önszabályozását, az etikai szabályozást, valamint a fogyasztók nagyobb fokú reklámérzékenységét tartotta megoldásnak, és olyan kérdéseket vetett fel, mint a különböző érdekek ütközése, bizonyos fogalmak (pl. közízlés, közerkölcs) problematikus meghatározhatósága, a különböző nemzeti érzékenységek közötti különbségek.

Az élénk vitát és hozzászólásokat kiváltó előadás, valamint az ebédszünet után az első kerekasztal-beszélgetés tovább folytatta a felelősség kérdésének boncolgatását. Bombera Krisztina által moderált beszélgetésben részt vett Soós Viktória, a Tűsarok.org munkatársa, Catherine Murray, kanadai médiaszakértő a vancouveri Simon Fraser University School of Communication intézményéből, valamint Cseperkáló István és Felker Noémi, a Noe’s Ark kreatív igazgatója és ügyvezetője, akik a Tűsarok által is bepanaszolt Axe Body Sutra reklámot készítették. A vita elsősorban a konkrét reklám körül folyt, majd általánosabb dimenziókat nyert a reklámkészítők, illetve a fogyasztók felelősségének feszegetésével, a reklámszakma és a társadalom egyéb tagjainak a gyerekek, fiatalok fejlődésére gyakorolt hatásának kérdéséről. Számos hozzászólás, kérdés érkezett a hallgatóság soraiból is.

Bombera Krisztina moderátor, Cseperkáló István (kreatív igazgató, Noe's Ark), Soós Viktória (Tűsarok.org)

A második kerekasztal-beszélgetés a tagok nagyobb mértékű egyetértésével zajlott, Gosztonyi Csaba moderátor arról beszélgetett partnereivel, hogy milyen válasz-lehetőségei vannak a fogyasztónak az őt érő reklámáradatra, a szexista ábrázolásokra. Haraszti Anikó a fogyasztói öntudatosságot képviselte a Tudatos Vásárlók Egyesületétől, Babócsay Ádám a reklámok hatásáról szóló kutatásokról szólt, Almási Gizella pedig a magyar iskolákba is eljutó Médiatudor programról beszélt, amely már kisgyermekkorban szeretné elérni a fogyasztói tudatosságot, médiatudatosságot.

Közel száz résztvevővel zajlott le a reklámok és NEMek nemzetközi konferencia

Ezzel a második kerekasztal-beszélgetéssel egy időben zajlott egy műhely-megbeszélés a projekt szervezőinek irányításával női civil szervezetek, valamint a projekt partnerei, a Magyar Reklámszövetség, és az Önszabályozó Reklámtestület képviselői között. Célunk az volt, hogy előremutató beszélgetést folytassunk és a „két oldal” álláspontjait közelítve a jövőben lehetőség nyíljon az együttműködésre. A reklámszakma szervezeteinek képviselői részéről az együttműködési szándék is a felelősségérzetet jelzi, a civil szervezetek pedig szeretnék speciális tudásukkal segíteni az magyar reklámetikai szabályozás munkáját. Megállapodtunk abban, hogy a civil szervezetek a rendelkezésükre álló, témába vágó kutatási eredményeket, tanulmányokat és a nemzetközi szabályozásokat megismertetik a reklámszabályozókkal (akár általánosan, akár egyes panaszokhoz kapcsolódóan), valamint szívesen tartanak képzést a reklám gender vonatkozásairól, és általában a nemek közötti egyenlőség kérdéseiről, és esetleg részt vesznek a reklámszakma rendezvényein, konferenciáin, és készítenek a kódex értelmezését segítő szakmai anyagot.

Ezekkel az előremutató eredményekkel zárult a konferencia, a szervezők és a résztvevők közül sokan később átmentek a Gödör Klubba, ahol este 19 órakor megnyílt a projekt másik fontos eleme, a reklámok és NEMek című nemzetközi kiállítás.