|
Copyright © 2004 Anyahajó Egysület |
Forrás: HVG/Tűsarok [http://www.tusarok.org] A Humánreprodukciós Bizottság (HB) múlt hétfői ülésén az Egészségügyi Minisztérium képviselője bejelentette: jövőre az eddigi öt helyett csupán kettő in vitro fertiliáció, vagyis lombikbébi-program árát fedezné a társadalombiztosító - írja a HVG. A lap szerint a véglegesnek szánt elképzelés meglepte a testületet. A tervezett csökkentésről eddig egyetlen szakmai szervezetet sem kérdeztek meg, állítja a hetilap. Az idén átlagosan háromszázkétezer forintba kerülő beavatkozást jövőre már csak azoknak támogatja a társadalombiztosító, akik első, vagy második alkalommal veszik igénybe, és még nem múltak el negyven évesek - írja a HVG december 9-i száma. Ez azt jelenti, hogy aki már harmadszor vág neki a mesterséges megtermékenyítésnek, az jövőre a beavatkozás elvégzéséhez szükséges gyógyszerekért és a transzferért körülbelül félmillió forintot fizet majd. (Tegyük hozzá: jó esetben. Hiszen a gyógyszerek és a beavatkozások is egyénre szabottak.) A minisztérium elképzelése szerint a kórházak ötven százalékos sikerdíjat kapnának, ha az első, és 25 százalékos sikerdíjat, ha a második beavatkozás jár sikerrel. A minisztérium által tervezett sikerdíj bevezetése azt sugallhatja, hogy nem csak megtakarítani szeretne a tárca, de feltehetőleg elégedetlen azzal, hogy milyen sikerességgel végzik el a beavatkozásokat az intézmények. (Átlagosan a harmadik, negyedik próbálkozás végződik sikerrel, azaz egy kisbaba születésével.) A HB tagjait meglepte a bejelentés, annál is inkább, mert eddig - a HVG információi szerint - a tárca egyetlen szakmai szervezetnek sem kérte ki a véleményét. A lapnak adott nyilatkozatában a HB elnöke, Kosztolányi György elmondta: a világ fejlett része éppen ellentétes irányba halad, szakmai megfontolások alapján a támogatott beavatkozások számának növelését szorgalmazzák. A döntést az egészségügyi tárca képviselői - név nélkül - azzal indokolták a HVG-nek, hogy nincsen még egy hely, ahol öt beavatkozást finanszírozna az állam, az átlag egy, legfeljebb kettő. Ez a kurta-furcsa indoklás azonban ellentétes az országgyűlés 2005-ös határozatával, mely rendelkezett arról, hogy a meddőséggel kapcsolatos problémákat átfogóan kell kezelni. A határozat például tartalmazza azt, hogy egy éven belül olyan javaslatokat kell kidolgozni, melyek lehetővé teszik, hogy kedvezőtlen anyagi helyzet, szegénység ne lehessen akadálya a meddőségi kezelésben való részvételnek, különös tekintettel a rászoruló párok támogatására. A tárca azonban erre a kérdésre vonatkozóan eddig nem állt elő javaslattal. Az országgyűlési határozat értelmében már rég mindenki számára nyilvánossá és ellenőrizhetővé kellett volna tenni a meddőségi intézmények sikerességi mutatóit. Ezzel szemben ma is csak szóbeszéd útján tájékozódnak a meddő párok, hova érdemesebb menni a beavatkozás elvégzésére. A HVG már idén februárban is arról számolt te, hogy nem látszik fejvesztett kapkodás a lombikbébiprogramokkal foglalkozó kórházi, klinikai osztályok és magánintézmények adatainak közzétételében. Holott az országgyűlés tavaly nyáron döntött arról, hogy fél éven belül meg kell határozni a meddőségi kezelést nyújtó intézmények eredményességi mutatóinak nyilvánosságát biztosító elveket és szabályokat, a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok, statisztikák körét. A munkát az Egészségügyi Minisztériumnak kellett volna elvégeznie, ám akkor a tárca sajtóosztálya a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy „a magyarországi adatszolgáltatási rendszer alapján a nyilvánosságra hozható adatok csak statisztikai adatok lehetnek, amelyek azonban nem alkalmasak a teljesítmények minőségének összehasonlítására. Ezért először el kell készíteni a meddőségi kezelés szakmai irányelveit, protokolljait, valamint a szakmai munka értékelésére vonatkozó standardizált indikátorokat.” Ezekre a mutatókra pedig az akkori helyzet szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács keretén belül működő Humánreprodukciós Bizottság még nem tett javaslatot. A testület elnöke, Kosztolányi György a HVG kérdésére az idézett cikkben azt mondta, hogy február végi ülésükön foglalkoznak ezzel a „bonyolult problémával”. Mint magyarázta, legalább öt-hat paramétert kell ugyanis meghatározniuk ahhoz, hogy szakmailag elfogadható, összemérhető legyen az IVF-eredményesség. Arról pedig szó sincs - hangsúlyozta -, hogy bárkinek is odaítéljék a „Magyarországon első” helyezést. Úgy tűnik azonban a szakmai szempontok szerint is megkérdőjelezhetetlen kritériumokat egyelőre nem sikerült kidolgozni, vagy ha mégis, nem tudni, honnan értesülhet az eredményességi mutatókról egy meddő pár. A HVG 2006. december 9-i számában megjelent írás azt is taglalja, hogy bár a minisztériumi dolgozók csalást ugyan nem emlegetnek, de furcsállják, hogy miközben a speciális meddőségi centrumokban, ahol más orvosi ellátás nincs, jellemzően csak a negyedik ötödik próbálkozás sikeres, a szülészetekhez kapcsolódó centrumok sokszor már az első vagy a második alkalommal sikert érnek el. Úgy tűnik tehát, hogy a HVG-ben idézett minisztériumi dolgozók ismerik a sikerességi rátákat, és azok véleményük szerint szakmailag is megbízható eredményeket tartalmaznak. A kérdés csak az, hogy amennyiben ez a helyzet, az érintettek, a nyilvánosság miért nem ismerheti meg őket. Kapcsolódó linkek: Az országgyűlés 62/2005. (VI. 28.) határozata |
[