Autogram robotkarral
[2006.03.25. 14:50] |
|
Forrás: The Independent / Új könyvpiac [http://www.ujkonyvpiac.hu]
Margaret Atwood kanadai író megelégelte a könyvbemutatókra való fárasztó utazásokat: föltalálta a „Hosszú toll” nevű interaktív rendszert, hogy otthona elhagyása nélkül adhasson autogramot rajongóinak.
 |
| Margaret Atwood |
A fantasztikus könyvekbe illő LongPen, azaz Hosszú Toll névre hallgató megoldást a rangos Londoni Könyvfesztiválon fogják bemutatni - adta hírül a The Independent nyomán az Új Könyvpiac. Ez lesz a világirodalom első tengerentúli dedikációja.
A március 5-7. között esedékes brit vásáron online videókapcsolaton keresztül beszélgethetnek vele rajongói, és így követhetik, amint kanadai otthonában papírra veti a nekik szánt szavakat.
A dedikációt egy számítógéphez kapcsolt robotkar ugyanabban a pillanatban beleírja a kedves olvasó könyvébe, pontosan reprodukálva a szerző aláírását. „Nem kell ahhoz ugyanabban a teremben tartózkodnunk, hogy eszmét tudjunk cserélni” – mondja a turnékba belefáradt Margaret Atwood.
 |
| Robot kézben hosszú toll |
„Amikor legutóbb az Egyesült Államokban cikáztam a különböző városok között, és minden reggel négykor keltem, hogy elérjem a repülőt, és napi két helyszínen fordultam meg, és esténként a hotelszoba minibárjából vacsoráztam, mert már ahhoz is fáradt voltam, hogy fölhívjam a szobapincért, szóval akkor fölötlött bennem, hogy biztosan van ennek valami más módja is. Beszéltem hát néhány emberrel, s hamar kiderült, hogy még nem létezik ilyen szerkezet, amivel óceánokon átívelően is lehet dedikálni, viszont megkonstruálható.”
Más szerzők azonban nem osztják Atwood lelkesedését. D. J. Taylor például abszolút marhaságnak tartja a Hosszú tollat, a modern technika újabb romboló győzelmének: „Az írónak személyesen kell megjelennie, éppen ez adja a sava-borsát a dolognak, ezzel tartozik olvasóinak, amúgy is túl sok időt töltünk íróasztalunknál, és minél inkább odakötöz bennünket a modern technika, annál rosszabb.”
Jilly Cooper pedig úgy véli, hogy „ha az író-olvasó találkozók, a könyvbemutatók műfaja kihal, az tragédia lenne".
Eddig az írók által dedikált eredeti példányokat igen nagy becsben tartották az olvasók, most viszont, ezzel a virtuális megoldással elvész a ritkaság értéke. Roddy Newland a Bloomsbury Könyvaukciós Ház szakértője szerint: „Ha az első kiadásokat ilyen módon dedikálják, az levon a könyv értékéből, végül is árcsökkenéshez vezethet majd.”
|
|
Margaret Atwood kanadai író 1939-ben született Ottawában. Közel 40 regényét, verseit és tanulmányait számtalan nyelvre lefordították, magyarul azonban csupán néhány elbeszélése jelent meg a 80-as években a Nagyvilág folyóiratban.
A 2000-ben Booker díjat kapott A vak bérgyilkos lett az első magyarul megjelenő könyve (Jelenkor, 2005). Kertész Imre mellett Atwood volt az irodalmi Nobel-díj legesélyesebb jelöltje 2002-ben.
"Műveinek gyakori témája a klasszikus férfi–nő viszony és a hagyományos családmodell érvényességének megkérdőjelezése, valamint az írónő számára mitikus jelentésektől gazdag kanadai szülőföld ábrázolása. Atwoodot a feminista mozgalom nem túl radikális szárnyának képviselőjeként tartják számon hazájában" - írja róla hazai kiadója.
A női testről írt esszéje oldalunkon magyarul olvasható. | | Kapcsolódó linkek:
Margaret Atwood: A női test [2006.03.04.]  [http://www.tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=1270]
Olvass Londonban! [http://www.getlondonreading.co.uk/]
Szerzői honlap [http://www.owtoad.com]
Wikipedia (angolul) [http://en.wikipedia.org/wiki/Margaret_Atwood] |
