Nyomtatható forma Forrás: Tűsarok

A Geréb Ágnes perében hozott másodfokú ítéletet vitatók arra hivatkoznak, hogy az igazságszolgáltatás kettős mércét alkalmazott. A velük vitatkozók pedig, ha az ítélettel nem értenek is egyet, ennek hallatán felszisszennek: úgy, tehát akkor mindenki büntetlenül követhessen el halált okozó műhibát? Holott a kettős mércét felemlegetők a hatósági eljárás visszasságaira utalnak, nem pedig a büntethetőséget kérdőjelezik meg.

Kettős mércét alkalmaz az igazságszolgáltatás Geréb és a többi orvos megítélésénél, hisz ma Magyarországon rajta kívül egyetlen orvos sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt, egyetlen orvost sem ítéltek műhiba miatti végrehajtandó szabadságvesztésre és nincs más olyan orvos, akinek szakmai tevékenységét rögtön büntetőeljárás keretében vizsgálnák. (Az Igazságot Geréb Ágnesnek Mozgalom petíciójából)

Matrjoskás szülés

Az igazságszolgáltatás szigora, túlkapásai, mulasztásai nyilvánvalóan nem magyarázhatók egyetlen bírónő szeszélyeivel: bírói függetlenség ide vagy oda, van rá okunk, hogy a teljes apparátus, a nagypolitika, a szülészeti szakma, az egész társadalom elfogultságait, törekvéseit, képzelet- és hitvilágát firtassuk. Ezekben gyökeredzik a kettős mérce alkalmazásának kényszere. Vagy úgy is mondhatnánk, ezen az alapon áll az a súlyos ellentmondásokkal és elhallgatásokkal terhes, nálunk még éppen domináns szülészeti praxis (és a legitimációját szolgáló önvédelmi mechanizmus), amely egyedül üdvözítőnek állít be olyan módszereket, amelyek másutt – így az Egészségügyi Világszervezetnél – a tilalmi listán szerepelnek.

Mi az „igazság” Geréb Ágnessel kapcsolatban? Kiknek az igazságáról van szó? Árnyalják, hiteltelenítik, vagy éppen szentesítik-e az igazságot az egyes csoportok szakmai, társadalmi, hatalmi érdekei?

A Geréb-ügy kapcsán hozzáértők és laikusok, lényeglátók és a lényeget elkenők, jogvédők és az üldözöttekbe óhatatlanul belerúgni vágyók sokmindent elmondtak már szülésről és szülészetről, igazságról és igazságtalanságról. Civil és szakmai szervezetek honlapjáról, újságcikkekből és szaktanulmányokból (szülés.hu, otthonszülés.hu, születésház, bábaszövetség) tájékozódhatunk a kissé szerencsétlenül „otthon szülésnek” nevezett bábás (avagy „szabad” vagy „háborítatlan”) szülés mikéntjéről, előnyeiről és hátrányairól, szakmai és jogszabályi feltételeiről. Az ügyben hozott másodfokú ítélet óta számos cikk - Kettős mércét alkalmazott a bíróság, Schmitt kegyemében bízhat még Geréb, Jogerősen két év letöltendőt kapott…, s….A Geréb-per befolyásoló tényezők, Strasbourghoz fordulnak…, Mi lesz veled Geréb Ágnes… - foglalkozik a bírósági eljárás hiányosságaival, az igazságszolgáltatás elfogultságával, és ennek kapcsán a bábás szülés ellehetetlenítésével.

Beszélgessünk itt arról, miért ez a „boszorkányüldözés”, és hogyan lehet fellépni ellene. Kinek az ügye a Geréb-ügy? Az otthon szülőké? A nőké? Az orvosi szakmáé? Az igazságszolgáltatásé? Az egész társadalomé? Mitől került pellengérre az otthon szülés (egyelőre) rendkívül szűk körben folytatott gyakorlata? Miért kell ágyúval Gerébre lőni? Néhány meglátás e kérdésekkel kapcsolatban:

„A láthatatlan férfiuralom egyik példaértékű, jogilag kodifikált formája a Magyarországon jelenleg érvényben lévő domináns szülészeti gyakorlatban érhető tetten. Ennek során a sebészeti jellegű fizikai erőszak alkalmazásának legitim monopóliumával bíró szülészorvos jó eséllyel megsérti a várandós anya ama jogát, hogy megfelelő információk birtokában rendelkezhessék saját teste fölött.” (Hadas Miklós, szociológus cikke)

“A szülés és a terhesgondozás mai magyar körülményei kétségtelenül elidegenedtek a tárgytól, sok nő kellemetlen, szeméremsértő megpróbáltatás elszenvedőjeként viseli élete (kétségtelenül) legszentebb eseményét (míg legtöbben ügyet sem vetnek a körülményekre). Nem érdemes tagadni azt sem, hogy az ellenszenv nem kis részben az anyagi terhek nagyságával függhet össze. A „középkoriak” között megjelenik tehát az igény az otthon szülésre. Ettől persze nincsen mellette szóló szakmai érv, ellene viszont számtalan!…Geréb Ágnes esetében elegendő lett volna az orvosi kamarából való kizárás, ami a szakma gyakorlásától való eltiltással azonos. Geréb és mások bűnismétlését megelőzendő: a tervezett otthon szülést (az alaptörvénynek a magzat védelméről szóló passzusa alapján) a szülők által elkövetett bűncselekménnyé kellene nyilvánítani (l. kiskorú veszélyeztetése paragrafus, amit például meg lehet valósítani a kötelező védőoltások megtagadásával). Szankcionálni pedig arányosan, néhány havi vagy évi, kórházi segédápolói („kényszer-”, illetve köz-) munkával lenne célszerű.” (Haskó János, orvos cikke a nol-on)

„Ez nem csak Geréb Ágnes és az otthonszülő nők ügye. Ez minden nő ügye. Az ítélet visszalépés, és azt üzeni: a testünk felett csak a zömmel férfiakból álló kórházi szülészek diszponálhatnak. Az abortusz szigorítása is a levegőben van, a nők egyre alávetettebbek ebben a társadalomban.” (Spronz Júlia, ügyvéd, PATENT Egyesület)

Te mit gondolsz? Tényleg azért fenyítik meg Dr. Geréb Ágnest, mert szakmai hibákat követett el? Vagy más a „vétke”? Kényszermunkára ítéljék-e az otthon szülő nőket, vagy támogassák a szülés módjának eldönthetőségét, és tegyék lehetővé az alternatívákat? Egyáltalán, tényleg lehetséges, hogy az idéntől hatályos alkotmány hazavágja az otthon szülést úgy, ahogy van? Írd meg hozzászólásban a véleményedet és kérdéseidet a Commmunity oldalán!

Vajda Róza

Kapcsolódó linkek:

űsarok vitafórum a Commmunity-n (beharangozó)
Varázslók, kuruzslók, mágusok: a sötét középkor árnyékában (A Geréb-ügy margójára)