Nyomtatható forma Forrás: Tűsarok

Gazdasági növekedést serkent, ha több nő ül a főnöki székekben - állítja egy friss uniós jelentés. Ehhez képest Európa legnagyobb jegyzett cégei esetében az igazgatótanácsi tagok közül csupán minden tizedik a nő. Az EU központi bankjait pedig egytől egyig férfiak irányítják.

Az Eurobarometer adatai szerint a gazdaság csak profitálhat abból, hogyha kiegyenlített arányban vannak jelen nők és férfiak a vállalati top pozíciókban. A "Több nőt a szenior pozíciókba - kulcs a gazdasági stabilitáshoz és a növekedéshez" című brüsszeli jelentés, amely az idén elfogadásra kerülő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, új biztonsági stratégia előkészítését szolgálja, kimondja: a nők súlyosan alulreprezentáltak a gazdasági döntéshozók között.

A "corporate világban" szinte csak a férfiak vezethetnek: Európa legnagyobb, jegyzett cégeinek igazgatótanácsi tagjainak 89 százaléka hímnemű. Az egyenlőtlenség még ennél is nagyobb a csúcsok csúcsán: ott már csupán a vezetők 3 százaléka nő.

Norvégia tekinthető az egyetlen uniós országnak, ahol nagyjából kiegyenlítettnek mondható a női és férfi vezetők aránya. Itt a gender egyenleg 58:42 a férfiak javára. Az eredmény azonban valószínűleg nem lenne ilyen kedvező, ha nem segített volna be a törvényszabta kvóta. 

Az utóbbi időkben született tanulmányok ehhez képest rendre azt mutatták, hogy a nemi diverzitás kifizetődő és a cég teljesítményét növeli, ha több nő kap vezetői posztot a vállalatnál. Példaként említhető egy finn tanulmány, mely azt találta, hogy a gender szempontból kiegyensúlyozott igazgatótanáccsal rendelkező cégek átlagosan tíz százalékkal nyereségesebbek, mint azok, amelyeknek kizárólag férfiak a tagjai.

Távol a kritikus tömegtől

A politikai döntéshozatalban az Európai Unió 1979 óta most mondható a leginkább kiegyensúlyozottnak gender szempontból: a döntéshozók 65 százaléka férfi és 35 százaléka nő jelenleg. Az európai nemzeti parlamentekben tevékenykedő képviselőnők aránya is nőtt valamelyest. Míg 1997-ben ez a szám 16 százalék volt, 2009-re a női képviselők aránya elérte a 24 százalékot. Ez azonban még mindig jóval alatta van a "kritikus tömeg" alsó határának mondott 30 százaléknak, amely ahhoz szükséges, hogy a nők valódi befolyással lehessenek a politikára.

A nemzeti kormányok esetében javulás tapasztalható: a női miniszterek aránya ugyanis már elérte a 27 százalékot. Az Európa Tanács tagjainak pedig 33 százaléka a nő - ez a 94-95-ös arányhoz képest hatalmas előrehaladást jelent. Akkor ugyanis a tanácstagoknak mindössze 5,6 százaléka volt nő. 

Nő kell. Így nőne a GDP.

Az Eurobarometer egyik legutóbbi felmérésében megkérdezettek 55 százaléka úgy nyilatkozott: a nők és férfiak arányát sürgősen felül kellene vizsgálni a parlamentekben. A világméretű gazdasági válságban a nők szerepe a gazdasági életben fokozottan megnőtt és továbbra is növekszik. A cégeknek elemi érdekük - ahogy azt a brüsszeli jelentés állítja - hogy a lehető legjobb vezetőket alkalmazzák és a tehetséget nemtől függetlenül vonzzák magukhoz. Ez pedig - még ha sokan ódzkodnak is elismerni - azt vonja maga után, hogy több nőt szükséges alkalmazni a vezetői pozíciókban.

A 2009-es svéd uniós vezetés alatt készült egyik kutatás például azt mutatta ki, hogy a foglalkoztatásban jelentkező gender gap kiküszöbölése esetén a tagországokban a GDP potenciálisan akár 15-45 százalékkal is növekedhetne.

A rovatot a RECON - Reconstituting Democracy in Europe támogatja.

muzsa

Kapcsolódó linkek:

A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható