Nyomtatható forma Forrás: Tűsarok

Izland az első, Jemen az utolsó, Magyarország pedig a 65. a Gazdasági Világfórum Gender Gap mutatója szerint. A most nyilvánosságra hozott 2009-es jelentés szerint a világ nemi egyenlőtlenségei, ha lassan is, de összességében mérséklődnek, miközben továbbra is masszívak a regionális különbségek.

A vizsgált indikátorok szerint a legkedvezőbb helyzetben a nők Ausztráliában és Óceániában vannak, ezt a térséget szorosan követi Észak-Amerika és Európa. Kelet-Európa már valamivel rosszabbul áll, a legnagyobb elmaradás pedig Afrikában és Ázsiában tapasztalható.

Az adatbázis összeállításánál négyféle egyenlőtlenséget igyekeztek számszerűsíteni:

- A gazdasági lehetőségeket: a női munkavállalás mértékét, a jövedelmi különbségeket és a nők arányát a magas képzettséget igénylő állások betöltői között
- A nők részvételét az oktatásban, különösen a felsőoktatásban
- A hatalomból való részesedést, a nők szerepét a politikai döntéshozatalban
- A nemek egészségi állapotát, várható élettartamát és a nemi arányokat

Az efféle statisztikai jellegű összeállításokat persze mindig helyükön kell kezelni, a hozzáférhető adatok inkább csak egy általános képet adhatnak bizonyos általános trendekről és különbségekről. A jelenlegi adatok is néhol meghökkentőek, s nem mindig találkoznak a nemi emancipációról alkotott általános fogalmunkkal. Az, hogy a lista első helyeit az észak-európai országok foglalják el, vagy hogy az első húsz között 13 nyugat-európai található, korántsem meglepő. Az már sokkal inkább, hogy Dél-Afrika a 6., Lesotho a 10., és a Fülöp-szigetek is már hosszú ideje a legfelső dekádba tartozik. Utóbbiban a női munkaerőpiac jó helyzete talán részben arra vezethető vissza, hogy a filippínó nők extraterhet viselnek a család fenntartásában. A nyugati típusú piacgazdaságokra kalibrált mutatók értelmezése más társadalmak esetében különösen nagy körültekintést igényel.

Ezzel együtt van néhány világosan kirajzolódó tendencia. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklődése, sok helyütt ezek eltűnése, illetve az egészségügy területén végbement fejlődés tartós és többé-kevésbé globális átrendeződésnek tetszik. A női munkavállalás területén már igen nagyok a társadalmak közötti különbségek, a nők politikai szférából való kirekesztése pedig - némi pozitív irányú folyamatok ellenére – továbbra is fennáll.

Összességében a vizsgálatba bevont 115 ország több mint kétharmadában – a gazdasági válság ellenére is – az elmúlt évben tovább csökkent a nemi egyenlőtlenségek mértéke. Nem mondható el ez ugyanakkor néhány meghatározó európai államról. Németország és az Egyesült Királyság elsősorban a foglalkoztatási mutatók romlása miatt csúszik vissza a listán, Olaszország pedig tartósan a futottak még kategóriába tartozik az európai országok között.

A kelet-európaiak közül a lettek állnak a legjobban, az előkelő 14. helyen. Szűkebb régiónkon belül a lengyelek (50.), a szlovénok (52.) és a horvátok (54.) megelőzik az idén 65. Magyarországot, Szlovákia (68.), Románia (70.) és Csehország (74.) valamivel utánunk következik, de a statisztikai különbségek nem túl jelentősek. Az egyenlőtlenségek összetételéből már többet láthatunk: a legnagyobb elmaradásunk a politikai részvétel dimenziójában van. A képzett indikátor szerint a magyar nők férfiakhoz képest mért egyenlőtlensége itt 0,1-szeres (míg a munkaerőpiacon 0,69-szeres, az egészségügy és az oktatás területén pedig gyakorlatilag teljes egyenlőségről beszélhetünk Magyarországon).

A rovatot a RECON - Reconstituting Democracy in Europe támogatja.

Kapcsolódó linkek:

A 2009-es gender gap jelentés (.pdf)