Továbbra sincs esélyegyenlőség a nemek között
Magyarország félúton
[2006.11.28. 10:54] |
|
Nyomtatható forma  Forrás: Tűsarok összeállítás
A Világgazdasági Fórum (WEF) idén is közzétette az általa készített nemi esélyegyenlőségi indexet. Svédország és Norvégia továbbra is fej-fej mellett az élbolyban, Magyarország az 55. helyen végzett a világ lakosságának 90 százalékát lefedő, 115 vizsgált ország közül.
Nyugtalanítóan magas Magyarországon a nők elnyomásának mértéke a Világgazdasági Fórum (WEF) által közzétett legfrissebb nemi esélyegyenlőségi index alapján. A tavalyi felmérés még csak 58 országot vizsgált, akkor a 24. helyre volt elég országunk felkészültsége. A világrangsor élén tavaly is, most is főként észak-európai országokat találunk, ahol politikai téren tűntek ki a nők, ugyanakkor az egészségügyben vagy az oktatás terén nem feltétlenül állnak olyan jól.
A WEF idén már a világ 115 országában (a föld népességének 90 százaléka) vizsgálja a nemek esélyegyenlőségének mértékét. A nők helyzetének meghatározásához több indikátort és mutatót is figyelembe vesznek, ezeket szorzószámokká alakítják, súlyozzák, és így alakítják ki a végső sorrendet. A négy fő terület:
- a gazdasági életben való részvétel
- az oktatáshoz való hozzáférés
- a politikai életre gyakorolt intézményes befolyás
- valamint az egészségügyi helyzet és az életkilátások
A magyar nők az egészségügyi mutatók alapján a 36. helyre kerültek - közvetlenül Svájc után és Panama előtt. Az életkilátások tekintetében ugyanott állunk, mint Németország, Horvátország, Litvánia, Észtország, Kazahsztán, Bulgária, Lengyelország, Románia, Oroszország és Csehország. Ezzel magunk mögé utasítottunk olyan fejlett országokat, mint Kanada (51.), Ausztrália (57.), Norvégia (61.) és Svédország (70.). Az egészségügyi ranglista öt utolsó helyét Nepál, Pakisztán, Banglades, Kína és sereghajtóként Grúzia foglalja el, míg az első tízben Finnország, Szlovákia, Ausztria és az USA mellett például Argentina és Mexikó, Franciaország és Belgium, vagy Costa Rica és a Fülöp szigetek büszkélkedhet.
 |
| Saadia Zahidi, a jelentés társszerzője | A Fülöp szigetek amúgy is az egyik sikersztorinak számít: az összesített listán ez az egyedüli nem-európai ország, persze az eminens Új Zéland mellett. A rangsor többi összetevőjét elemezve azonban már nincs ennyi okunk örülni. Magyarország a nőknek a gazdasági életben való részvétel és az oktatáshoz való hozzáférése tekintetében egyaránt a 48. helyen áll, az oktatás ügyében maga elé engedve Lengyelországtól Kolumbiáig, Namíbiától Mongóliáig, Costa Ricától Kirgizisztánig a világ országainak több mint egyharmadát. Ez az adat annak fényében válik igazán érdekessé, ha hozzátesszük, hogy több magyar nő iratkozik be felsőoktatási intézményekbe, mint férfi.
A gazdasági életben való arányos részvétel mutatója Tanzániában a legmagasabb, ugyanitt érték el a nők a férfiak fizetésének legmagasabb arányát (85 %), ami még a 64 százalékos világátlagot is messze meghaladja. Hazánkban ezzel szemben a férfiaknak járó összegnek átlagosan csupán 52 százalékát kapják a nők ugyanazért a munkáért. A gazdasági aktivitást mutató részlista második helyén Moldávia, majd az USA, a Fülöp szigetek és Üzbegisztán következik, a sereghajtók pedig a nők foglalkoztatottságát kevésbbé preferáló országok, így például Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, India, Pakisztán, Irán, Jemen és Szaúd-Arábia.
 |
| Laura D. Tyson professzor, a jelentés társszerzője | A legrosszabb helyezést a nők politikai életben való jelenléte - inkább hiánya - hozta a számunkra. A változatlanul tíz százalék körüli parlamenti, illetve miniszteri arány csupán a 82. helyre volt elegendő a 115-ből. A világátlag mindkét mutató esetében 20 százalék körül mozog. A legkevésbé hátrányos helyzetben az észak- és nyugat- európai országokban lakó nők vannak, de előkelő helyezést ért el Spanyolország (5.), Banglades (17.) és Litvánia (21.), ugyanakkor az USA a 66. helyre szorult, Olaszország a 72., Szlovénia pedig a 88. a rangsorban. Oroszország a 108. helyen áll, és itt is a lista végén találjuk Iránt, Egyiptomot, Jement és legvégül Szaúd- Arábiát.
Az összesített eredmények alapján Magyarország körülbelül középtájon helyezkedik el a maga 55. helyével a WEF listáján. Az értékelés szerint hazánkban "közepesen erősnek" mondható a nők elnyomása.
A jelentés szerzői Saadia Zahidi a WEF, Laura D. Tyson professzor a London Business School és Ricardo Hausmann professzor a Harvard University részéről.
A közel 160 oldalas "The Global Gender Gap Report 2006" teljes terjedelmében hozzáférhető - sajnos csak .pdf formátumban és angol nyelven, de a táblázatok angolul nem beszélők számára is sokatmondók. A tavalyi jelentés hasonló kondíciókkal itt olvasható.
pk
Kapcsolódó linkek:
A férfiak még mindig egyenlőbbek, mint a nők [2005.03.08.]
esélyegyenlőség és kormány, esélyegyenlőség és EU (fórum)
Esélyegyenlőségi javaslatok Budapestnek [2006.06.06.]
Készül a CEDAW árnyékjelentés [2006.11.12.]
Nőpolitika vs. esélyegyenlőségi politika [2006.11.12.]
| Szólj hozzá: Továbbra sincs esélyegyenlőség a nemek között |
Ugrás az összes hozzászóláshoz |
| A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezz be az oldal jobb felső sarkában található Bejelentkezés boxot kitöltve. Amennyiben nem vagy még regisztrált felhasználónk, a hozzászóláshoz itt regisztrálhatsz! |
| flimo |
2006.12.05. 00:05 [#9] |
"A kutatók kiemelték: kevés az olyan eset, ahol nők és férfiak azonos munkáért különböző bért kaptak. A különbség inkább a két nem képviselői által betöltött állás-típusok eltéréséből adódik."
Állítsatok össze listát, ami központilag megszabja, hogy hány nő menjen milyen munkakörbe, hogy egyenlőek legyenek a keresetek, és akkor hurrá, elfog jönni az egyenlőség, meg a szabadság. |
| |
| flimo |
2006.12.03. 14:20 [#7] |
| Nekem sajnos kell tanulnom statisztikát, és hát aki ezt csinálna, azt úgy megbuktatná a tanárom, hogy belezöldül. Igen, tudom, ő a magyar hímsoviniszta párt központi bizottságának főtitkára. |
| |
 |
|
| male |
2006.12.03. 11:07 [#6] |
Kösz a válaszokat.
Kár hogy PDF, egyszerűen nem lehet benne normálisan keresni.
"Fentiek alapján az egyenlőség definíciónkat az alábbi módon terjeszthetjük ki: a nők és férfiak között a teljes egyenlőség akkor valósult meg, ha a nőknek mindenből több jut, mint a férfiaknak. "
Kellően idióta definíció. A népesség A és B része közötti közötti egyenlőség teljes, ha az A rész mindenből többet kap. Érdekesen hangzik nem? De mi a francért nevezik nemi esélyegyenlőségi indexnek? Az egyenlőség ekvivalencia relációt sugall. Reflexivitást. Ha A egyenlő B vel, akkor B egyenlő A-val. Márpedig ez nem teljesül. Érdekes lenne, ha megfordítnánk a definíciót, és azt mondanánk, hogy akkor van teljes egyenlőség, ha a férfiaknak mindenből több jut. És akkor a középkorban teljes volt a nemek közötti egyenlőség. Nevehetnék inkább Women power index vagy hasonlók.
"iskolába a nőknek 88%-a a férfiaknak viszont 90%-a iratkozik be, középfokú oktatási intézménybe pedig 90% illetve 91%." Wow honnan került elő az a 2%? Mivel a középiskolába való beiratkozásnak az általánosba való beiratkozás előfeltétele, (nemhiszem hogy túl sok magántanuló lenne) ezért úgy látszik, hogy az általánosba be nem iratkozottak között extrém nagy a halálozási arány. :) Kicsit LOL
"Itt a maximum pontszám 1.06 lehetett, azaz a jelentés szerint a nemek közötti egyenlőség e tekintetben ott valósul meg, ahol a nők legalább hat százalékkal tovább élnek a férfiaknál."
A swájciak jól megszívták. Igaz a nők négy évvel tovább élnek mint a férfiak, de 75,3 évig tehát százalékban nem tutik. Ellenben Kambodzsában sokkal faszább a nők helyzete. Igaz ott is csak kb 4 évvel élnek tovább a nők mint a férfiak,de ez csak 49,5 év, így a százalékok sokkal faszábbak. Mint látszik Kambodzsában kiválló a nők egészségügyi helyzete.
"A másik jellemző a lány/fiú arány az újszülötteknél."
Ennek mi értelme van Kínán kívül? Azon kívül, hogy idióta rangsorokat lehet készíteni.
ÁÁÁh rájöttem ,hogy mért kevesebb a nő!!!!! A hímsoviniszta magyar férfiak az első "löketbe" csak fiú spermákat lőnek ki, a lányok csak a másodiknál jöhetnek.
Ezt a társadalmi igazságtalanságot!!!
"a 0.52 nem konkrét bér arány, hanem egy kérdőíves felmérés eredménye."
Vajon férfiakat is megkérdeztek? Érdekes módon azt nem is lehet választani, hogy a nők keresnek többet.
Amugy köszi a választ, azt sikerült megtudnom, hogy hogyan jöhetnek ki idióta számok. Azt nem, hogy ennek a tesztnek mi értelme van, azon kívül, hogy el lehessen mondani, hogy pl magyarországon hogy elgyomják a nőket. Persze ha Kovács József és Józsefné hármasikrei fiú helyett lányok lettek volna, akkor lehet hogy egészen máshol állunk, de hát nem jött össze.
Male
|
| |
|
|
| Gunga-Sam |
2006.12.01. 21:14 [#5] |
Pár megjegyzés azok kedvéért, akik még nálam is kevesebbet értenek angolul. :)
Pontszámok
A fenti cikk alapvetően a helyezésre koncentrál a helyezések mögött azonban van egy pontozási séma, amivel talán nem érdektelen megismerkedni.
A jelentés minden egyes vizsgált témakörhöz, pl. "felsőfokú képzés", "nők a parlamentben", "jövedelem", választ egy mérőszámot (pl. felsőfokú képzésben részesülők aránya, képviselők száma, éves jövedelem) ezeket meghatározza nőkre és férfiakra és veszi a két mennyiség arányát. A pontszám lényegében ez az arány, de mivel definíció szerint a pontszám csak egy 0.00 és 1.00 közötti szám lehet, az egynél nagyobb értékeket is egynek tekintik. A 0.00 tehát azt jelenti, hogy egyáltalán nincs egyenlőség, az 1.00 pedig azt, hogy az adott területen teljes egyenlőség van. Pl. Szaud-Arábiában a nők 7%-a a férfiaknak pedig 22%-a jár felsőfokú oktatási intézménybe, a nők aránya ezért 0.32 és így a pontszám is 0.32. Norvégiában ezzel szemben a nők 98%-a a férfiaknak pedig 64%-a, azaz egy férfira hallgatóra 1.54 nő jut, így a pontszám 1.0, azaz a felsőfokú oktatásban megvalósult a teljes egyenlőség. (A jelentés kerekített számokat publikál, ezért a tizedesek nem mindig jönnek ki pontosan.)
Nem mellékesen ebből a számítási módszerből kapunk egy egyenlőség definíciót is: azt mondjuk, egy adott területen megvalósult a teljes egyenlőség, ha a nőknek több jut, mint a férfiaknak.
Amikor egy összetett területet néznek, pl. az oktatást, akkor a részterületek (pl oktatásnál írástudás, általános, középfokú és felsőfokú oktatás) pontszámainak súlyozott átlagát veszik. Mivel a pontszám mint láttuk soha nem lehet egynél nagyobb, ezért az átlag sem lehet soha egynél nagyobb. Azaz az egyes részterületeken mutatott nagyobb nő-arány nem jelent "plusz pontokat" és nem kompenzálja más területeken a hátrányokat. Pl. Svédországban az írástudás mindként nemnél ugyanakkora, középfokú oktatásban 3%-os, felsőfokúban 55%-os "nőtöbblet" van -- ennek ellenére a svéd oktatásban mégsem beszélhetünk a nemek teljes egyenlőségéről, mivel az alapfokú iskolákba néhány ezrelékkel kevesebb nő iratkozik be, mint férfi. (Az oktatás összpontszáma így a svédeknél 0.999, ami csak a 22. helyre elég.)
Fentiek alapján az egyenlőség definíciónkat az alábbi módon terjeszthetjük ki: a nők és férfiak között a teljes egyenlőség akkor valósult meg, ha a nőknek mindenből több jut, mint a férfiaknak.
A korábbi évekhez képest egyébként változott az értékelés: tavaly a legjobbakhoz viszonyítottak (l. 21. oldal). Pl. a tavalyi jelentésben az szerepelt, hogy Svédországban 1 középiskolát végzett férfira 1.27 nő jutott, ezért 7 pont járt. Koreában ezzel szemben 1 férfira 1 nő jutott, erre már csak 3.04 pont azaz úgy tekintették, hogy Koreában jelentős esélyegyenlőtlenség van a nemek között a középfokú oktatásban. (Tavaly 1 és 7 közötti pontszámokkal értékelték az egyenlőséget.)
Gazdasági élet és oktatás
"Magyarország a nőknek a gazdasági életben való részvétel és az oktatáshoz való hozzáférése tekintetében egyaránt a 48. helyen áll[...]" írja a fenti cikk. Nos, lehet hogy nincs túl nagy jelentősége, de a pontszámokban azért van némi különbség: a gazdasági területen Magyarország 0.640 pontot szerzett, ami valóban nem túl fényes eredmény, ezzel szemben oktatási területen 0.991-es pontszámot értünk el, azaz a nők hátránya már 1% sincs.
Az oktatásnál lényegében két területen vesztettünk 0.01 pontot: a tanulmány szerint általános iskolába a nőknek 88%-a a férfiaknak viszont 90%-a iratkozik be, középfokú oktatási intézménybe pedig 90% illetve 91%. (Azért az elég szomorú, hogy a magyar nők 12%-a nem jár(t) általános iskolába, annak ellenére, hogy törvény kötelezi erre őket. Az viszont némiképp megnyugtató, hogy középiskolába már csak 10% nem iratkozik be. Példát vehetnénk a svédekről, ahol a nők 102%-a jár(t) felsőfokú oktatási intézménybe, igaz az általános iskolába ott is csak 99%.)
"Ez az adat annak fényében válik igazán érdekessé, ha hozzátesszük, hogy több magyar nő iratkozik be felsőoktatási intézményekbe, mint férfi." -- A jelentés szerint egész pontosan 1.4-szer több nő, ezért járt is az 1.00 pont és így e tekintetben (holtversenyben) az 1. helyen végzett Magyarország.
"Hazánkban ezzel szemben a férfiaknak járó összegnek átlagosan csupán 52 százalékát kapják a nők ugyanazért a munkáért." -- Na ettől paff lettem. Eddig zömmel kétféle véleményt olvastam. Az egyik tábor szerint Magyarországon gyakorlatilag nincs különbség a férfi és női bérek között, a másik tábor szerint a nők kb. 20%-kal kapnak kevesebbet. Ehhez képest a feleannyi bér kissé húzós. (Vajon miért nem rugdossák ki a cégek a férfi munkatársakat és vesznek fel helyettük fele annyiért nőket? Irtózatos bér- és járulékmegtakarítást érhetnének el...)
A jelentés tüzetesebb átnézése során a következő információt találtam: a 0.52 nem konkrét bér arány, hanem egy kérdőíves felmérés eredménye. A kérdés, amit egytől hétig kellett pontozni: "Az ön országában ugyanazon munkáért a nőknek fizetett bér (1 = lényegesen kisebb, mint a férfiaknak fizetett, 7 = ugyanakkora, mint a férfiaknak fizetett)." Ebből kijött egy átlagszám (3.64), ezt osztották le héttel, és így jött ki a 0.52. De ez nem jelenti azt, hogy azonos munkáért a nők fele annyi bért kapnának! (IMHO már a 80%-os bér is lényegesen kevesebbnek tekinthető.)
Egészség
"A magyar nők az egészségügyi mutatók alapján a 36. helyre kerültek - közvetlenül Svájc után és Panama előtt. [...] Ezzel magunk mögé utasítottunk olyan fejlett országokat, mint Kanada (51.), Ausztrália (57.), Norvégia (61.) és Svédország (70.)."
Egészség témakörben két jellemzőt vizsgáltak, és mindkettőt speciálisan értékelték. Az egyik a várható (egészséges) élettartam években. Itt a maximum pontszám 1.06 lehetett, azaz a jelentés szerint a nemek közötti egyenlőség e tekintetben ott valósul meg, ahol a nők legalább hat százalékkal tovább élnek a férfiaknál. Magyarország e tekintetben ragyogóan teljesített, hiszen a nők 11%-kal élnek tovább mint a férfiak, így a maximális 1.06 ponttal holtversenyben az első helyen végeztünk.
A másik jellemző a lány/fiú arány az újszülötteknél. Itt maximális pontszámnak a 0.944-et vették, mert egy vizsgálat szerint világátlagban egy fiú újszülöttre 0.944 lány újszülött jut. Itt elvileg szintén megkaptuk a 0.94 pontot, de ezzel csak a 84. helyezésre voltunk jók: nyilván hiányzott néhány ezrelék a 0.944-hez. Hogy ezen az arányon hogyan tudnánk javítani nem tudom.
Ebből már az is látszik, hogy hogyan sikerült megelőznünk Svédországot: ott a nők az elvárt 6%-kal szemben csak 4%-kal élnek tovább, mint a férfiak, a születéskori lány/fiú arány pedig az Európára jellemző 0.94. |
| |
|
|
|
